 |
|
 |
| Okosan ! |
OKOSAN
Írta: dr. Gombay Csongor
9653 Répcelak, Széchenyi u. 4
Tel./fax: 06.95.370-117
A FAKOOSZ lapjában, a KÖR ez évi első számában fordultam a falusi háziorvosok mértékadó közösségéhez annak érdekében, hogy együttes munkával tárjuk fel a már ismert testi és lelki bajainkat. Ebből a "testületi kórelőzményből" kellene megismernünk a munkakörünkből leszármaztatható és a sorsszerűen bekövetkező betegségek törvényszerűségeit, és a megelőzésükre lépéseket tenni.
Az alábbi és a végletekig leegyszerűsített adatlapot 131 háziorvos volt szíves visszaküldeni. Köszönet minden közreműködőnek azzal a zárójeles megjegyzéssel mindazok számára, akik ezt még nem tették ezt meg: a vizsgálat nem zárult le, a kérdőíveket továbbra is fogadjuk a munkánkba bekapcsolódni akaróktól
ORVOS - KÓROK
Önkéntes és anonim kérdőív a FAKOOSZ tagjai egészségi állapotának felméréséhez, melyet mielőbbi kitöltését követően a FAKOOSZ Központi Iroda, 'OKOSAN', 2235 Mende, Fő u.6. címre kérünk visszaküldeni.
A Kolléga neme: férfi, nő
Életkora: __. év
Munkában eltöltött évei: __. év
Kórelőzményi adatai:
-éves korában: -betegség (BNO-10 szerint):
______.. ______..
______.. ______..
Választ adók korcsoportos megoszlása
Korcsoport
Férfi
Nő
Összes
31-35
3
3
6
36-40
5
7
12
41-45
16
12
28
46-50
17
8
25
51-55
13
14
27
56-60
14
4
18
61-65
11
1
12
66-70
2
0
2
71-75
0
0
0
76-80
1
0
1
Összesen:
82
49
131
Mint látható, a legaktívabb választ adók a 41-55 évesek 80 fős (61 %) csoportja volt. Ez jól párhuzamosítható a 16-30 éve körzeti orvosi munkát végzők 58 %-ot kitevő, 76 fős csoportjával.
Munkában töltött évek
Szolgálati idő
Férfi Nő
Összes
-10
1
3
4
11-15
9
5
14
16-20
16
14
30
21-25
14
10
24
26-30
13
9
22
31-35
13
5
18
36-40
9
3
12
41-
7
-
7
Összesen
82
49
131
Korosodásunkkal együtt kórosodunk: a munkában eltöltött éveink előrehaladtával sokasodnak bajaink is. A választ adó kollégák 392 betegséget jelöltek meg kórelőzményükben.
Kórelőzményi adatok BNO-10 főcsoportok szerint
BNO-csoport
Férfi
Nő
Összesen
Fertőző 15
10
25
Daganatok 3
9
12
Vérképző 2
4
6
Endokrin 28
7
35
Mentális 8
7
15
Idegrendszer 2
1
3
Szem 6
2
8
Fül 3
1
4
Keringés 64
16
80
Légzőszerv 15
25
40
Emésztés 28
23
51
Bőr 1
1
2
Csontrendszer 32
25
57
Húgy- ivar 19
5
24
Terh. Szül. 0
4
4
Perinatális 0
0
0
Anomáliák 1
1
2
Tünetek 2
1
3
Sérülések 8
5
13
Egyéb 7
1
8
Összesen 244
148
392
A BNO főcsoportokra vetített adatokat áttekinthetőbben, szemléletesebben ábrázolja a következő oszlopgrafikon.
A 392 betegségből 134 diagnózis olyan volt, amely gondozandó, de legalább nyilvántartandó beteget feltételezett. Ezek megoszlása következő táblázaton látható.
Kiemelt betegségcsoportok
Betegség
Férfi
Nő
Összes
Virushepatitis 8
5
13
Malignus tumor 0
6
6
Diabetes mell. 6
1
7
Lipidaemia 7
1
8
Hypertonia 32
11
43
ISZB. 17
1
18
Asztma 2
7
9
Fekélybet. 6
3
9
Májbetegség 1
1
2
Mozgásszervi 8
10
18
Vesebetegség 0
1
1
Összesen 87
47
134
Gondozást igénylő betegségéről az érintettek csak 17 %-a (23 eset) tudott a 45 életévük előtt. Ez az arány hypertoniánál 9 %, ischaemiás szívbetegségnél 5 % volt. Mindezek alapján nagy biztonsággal valószínűsíthető, hogy az orvos csak végrehajtója, de nem alanya a vérnyomásmérésnek: talán évtizedekig sem ellenőrizte saját tenzióját. Az ismert lipidaemiák alacsony száma (8 eset) alapján az is valószínű, hogy az orvosok többsége nem ismeri saját lipid-paramétereit. A 6 malignus tumor esetből 2 méhszáj, 4 emlődaganat volt. A kolleginák 45 éves kora előtt vált nyilvánvalóvá a betegség az esetek felében. Tekintsék meg ezen adatokat grafikonon is.
A 131 választ adó orvos közül 13-nak volt diagnosztizált, minden bizonnyal foglalkozási eredetű virushepatitise. Ma már a hepatitis A és B elleni védőoltás az egészségügyi dolgozóknál munkakörükhöz tartozó kötelező védőoltás. De maradt még így is számos, a betegellátásban dolgozók egészségét és életét veszélyeztető foglalkozási kórok (fertőzések, sugárártalmak, mutagén és carcinogén hatású anyagok stb.).
Az utóbbi idők legismertebb, a médiák érdeklődését is felkeltő szomorú eseménysorozata az egri kórházban zajlott. Az újszülött osztály tavaly elhunyt főnővére utolsó kívánsága az volt, derítsék ki, mi a magyarázata az osztály dolgozói körében halmozottan jelentkező rákos megbetegedéseknek. Az elmúlt tíz évben ugyanis nyolcuknak daganat okozta a halálát, és hat nővérnél találtak tumort. Egyesek, az 1976-1992 között szabálytalanul a nővérszobában működtetett gázsterilizálóból a légtérbe kiáramló etilénoxidot jelölik meg az érintettek súlyos egészségkárosodásának okaként. A vélekedés nem alaptalan. A Lyoni Rákkutató Ügynökség (IARC) beosztása szerint az ETO 2A kategóriás, az emberben valószínűleg rákkeltő hatású vegyi anyag.
Hasonló rizikót jelentenek a gyógyításban használt citosztatikumok is. Csak remélhető, hogy minden kórházban az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megfelelően készítik elő a daganatellenes szereket a betegek kezeléséhez.
Szólnunk kell az egyik kiváló szerzőtől az egészségügy szuicidogén mikroklímájának nevezett, munkánk jellegétől, munkakörnyezetünktől is facilitált, autoagresszív késztetésekről is. "Minden harmadik orvos pszichiátriai kóreset - Sokan az öngyilkosságot választják" - így sommázta a kérdést egyik napilapunk. "Magyarországon évente 10 000 orvos közül 84 kísérel meg öngyilkosságot, ebből 26 sikeres" - rémisztgetett a 168 óra című hetilap ügyeletes sajtóördöge mindaddig, amíg tisztázódott, hogy az adat százezer orvosra nézve igaz.
Ez azonban így is sok. Az orvosok öngyilkossági rátája világszerte két-háromszorosa a teljes népességének. De nemcsak az orvosoké Nagy-Britanniában a női öngyilkosságok listáján az ápolónők állnak az élen, és az ezt követő hat helyen is egészségügyi vagy azzal kapcsolatos szakmák vannak. Hazánkban, 1997-ben, 3400 esetben volt a halál oka szuicidium, az össznépességre számított ráta 33,4 százezrelék. Az orvostársadalomra vonatkozó KSH adattal nem találkoztam, de a fenti sajtóbeli adattal számítva a kísérletek száma évente 25-26 főt jelentenek. A befejezett, eredményes öngyilkosságok száma 7-8 fő lehet a harmincezer betöltött orvosi munkakör tekintetében.
Hol voltunk mi - te, Ön, én - amikor Kollégánk a végzetes lépést megtette? Észrevettük-e, milyen úton halad? S ha igen, tettünk-e érte szakmailag, emberileg elfogadhatóan bármit is?
Az orvos szüntelenül nagy fizikai és pszichés nyomás alatt él abból adódóan, hogy a nap 24 órájában minden elképzelhető segítséget meg kell adnia minden hozzá forduló betegnek. A hosszú munkaidő, az orvostudomány növekvő komplexitása, a folyamatos képzés fizikai-szellemi terhei, a krónikus kialvatlanság, a hazai viszonyokra jellemző kiszolgáltatottság és bizonytalan jövőkép frusztrációhoz, kimerültséghez vezet. Az állandó őrségben állás, a praxis kiszolgálása megakadályozza az életet gazdagító társadalmi kapcsolatok kialakulását. Mindez az egyedüllét, az elszigeteltség és reménytelenség okává válik, kialakul a kiégettségi tünetegyüttes. Ha azt mondod, hogy a kiégettséghez vezető eseménysor megfeleltethető egy átlagos falusi körzetet ellátó orvos napirendjével, életének vázlatos leírásával, nem tévedsz. Ha a munkánk egyben kórunk is, saját lelki betegségünket menet közben kellene felismernünk és gyógyítanunk, mielőtt az önpusztító mentális örvény elragadna. Hacsak meg nem előzi felismerésünket elhanyagolt testünk: a guruló kilók, kiugró higanymilliméterek, a kóros ST és T-hullámok végzetes racionalitása.
Nehéz szembenézni önmagunk gyarlóságával, hiszen az orvos köszönő, de ellenséges viszonyban van a Halállal és udvari szállítóikkal: a Kórral, a Nyavalyával, a Betegséggel. Ilyen körülmények között a beteg orvos elképzelhetetlen mind önmaga, mind a környezete számára is. Egészen addig, amíg a körorvos egyetlen kiváltságaként soron kívül diagnosztizálhatja önön maga szívinfarktusát.
A sorsszerűen bekövetkező betegségeken, baleseteken túl a betegellátásban közvetlenül foglalkoztatottakat számos, csak a munkakörükkel összefüggő egészségkárosító hatás éri. Ezek specifitása, az egészségügyben dolgozók két-háromszázezres nagyságrendje a BM, HM vagy a MÁV dolgozókat ellátó egészségügyi intézményrendszerekhez hasonlatos szervezet létrehozását igényelné.
Jól tudom, hogy gazdagabb és békésebb időkben sem fért volna el az egészségügy koncepciójában egy ilyen elképzelés. De érdemes lenne megpróbálnunk megvalósítani legalább az alapellátási életforma szintjén, még ha (kezdetben) kisipari méretekben is. Ha sikerrel fel tudjuk tárni a falusi orvos egészségi állapotát néhány egyszerű és jól értelmezhető adat segítségével, akkor a bizonyító erejű adatokkal már okosan érvelhetünk a magunk kártyáiból fenntartott, a magunk által ellátott, a magunk és közvetlen munkatársaink, talán családtagjaink szolgálatára is létrehozott körzet érdekében.
OKOSAN. Országos Körzeti Orvosi Szolgálat Aszklépiosz Nemzettségének.
|
|
 |
 |
|
|
 |
