 |
|
 |
| MOK ajánlás az ügyeletekről |
A MOK ajánlása az egészségügyi ellátás folyamatosságát biztosító ügyeleti és készenléti szolgálat szektorsemleges szabályozásáról és díjazásáról szóló Kormány rendelet normaszövegére
A Kormány az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. Törvény 247.§.(2) bekezdésének f.) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az ügyeleti és készenléti szolgálat ellátásának szabályairól és díjazásáról a következôket rendeli el:
1.§.
(1) E rendelet hatálya kiterjed minden, az egészségügyi ellátás folyamatos biztosítására kötelezett egészségügyi szolgáltatóra, továbbá minden olyan, a fenti kötelezettségu egészségügyi szolgáltatóval jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltatást végzôre, illetve a folyamatos eü. ellátással összefüggésben nem eü. szolgáltatást végzôre is (a késôbbiekben ügyeletes, ill. készenlétes), akinek a feladatköre a folyamatos ellátással biztosítandó feladatkörökbe tartozik.
(2) Minden, e rendelet hatálya alá tartozó ügyeletes / készenlétes a napi munkaidejét követôen, ügyeleti, illetve készenléti szolgálat ellátására kötelezhetô, a rendeletben foglalt korlátozások figyelembevételével.
2.§.
(1) Ügyeletnek minôsül, ha a napi munkaidejét követôen az ügyeletes, az egészségügyi szolgáltató által kijelölt helyszínen rendelkezésre áll és szükség esetén teljesíti a folyamatos ellátásból adódó konkrét feladatait.
(2) Hétköznapokon az ügyeleti szolgálat legfeljebb a rendes munkaidô befejeztétôl a másnapi munkakezdés idejéig tarthat, idôtartamát tekintve - 8 órás munkaidô esetén - maximum 16 óra, rövidebb munkaidô esetén maximum 18 óra lehet. Ez az idôtartam csak rendkívüli esetben (baleset, elemi csapás, súlyos kár megelôzése, illetôleg elhárítása) haladható meg.
(3) Pihenônapokon az ügyeleti szolgálat, legfeljebb 24 óra tartalmú lehet. Ez az idôtartam csak rendkívüli esetben (baleset, elemi csapás, súlyos kár megelôzése, illetôleg elhárítása) haladható meg.
3.§.
(1) Készenlétnek minôsül, ha a napi munkaidejét követôen a készenlétes tetszôleges helyen, de az egészségügyi szolgáltató számára elérhetôen munkavégzésre rendelkezésre áll, majd a riasztást követôen megjelenik az egészségügyi szolgáltató által kijelölt helyszínen és teljesíti az ügyeletbôl adódó konkrét feladatait.
(2) Az alapellátásban használatos "hétközi készenlét" elnevezés alatt, formailag hétközi ügyelet értendô, mivel az ügyeletesnek nem az eü. szolgáltató, hanem a betegek számára kell az elérhetôségét biztosítania, ami nem teszi lehetôvé, hogy tetszôleges helyen tartózkodva álljon készen konkrét ügyeleti feladatainak ellátására.
(3) Hétköznapokon a készenléti szolgálat legfeljebb a rendes munkaidô befejeztétôl a másnapi munkakezdés idejéig tarthat, idôtartamát tekintve - 8 órás munkaidô esetén - maximum 16 óra, rövidebb munkaidô esetén maximum 18 óra lehet. Ez az idôtartam csak rendkívüli esetben (baleset, elemi csapás, súlyos kár megelôzése, illetôleg elhárítása) haladható meg.
(4) Pihenônapokon a készenléti szolgálat, legfeljebb 24 óra tartalmú lehet. Ez az idôtartam csak rendkívüli esetben (baleset, elemi csapás, súlyos kár megelôzése, illetôleg elhárítása) haladható meg.
4.§.
(1) Az egészségügyi szolgáltató az ügyeletesnek / készenlétesnek - jogviszonyától függetlenül - a készenállás idejét nem számítva, éves szinten 144 órában, ill. a szolgáltatóval erre vonatkozóan kötött külön megállapodás esetén maximum 200 órában rendelheti el konkrét ügyeleti feladatainak ellátását.
(2) Az ügyeletes / készenlétes számára havonta elrendelhetô ügyelet, illetôleg készenlét száma, úgy határozandó meg, hogy az éves szinten elrendelhetô konkrét ügyelet-szakmai feladatok 144 órájának 1/12-de, vagy az illetékes szolgáltatóval kötött külön megállapodás esetén maximum 200 órájának 1/12-de elosztandó a konkrét ügyelet-szakmai feladatok elvégzésére fordított idô 1 alkalomra vonatkoztatott átlagával.
(3) A konkrét ügyeleti feladatok elvégzésére alkalmanként fordított idôátlagokat, minden ügyeleti egység (osztály) tény-adatai alapján, az illetékes eü. szolgáltató és az ügyeletes-készenlétes, ill. annak érdekképviselete közötti egyeztetésen kell megállapítani.
(4) Az elrendelhetô alkalom-szám feletti ügyelet, ill. készenlét vállalása külön megegyezés tárgyát kell, hogy képezze.
5.§.
Ügyeleti, vagy készenléti szolgálatra való beosztást, az érintettel való egyeztetést követôen, a tárgyhónapot megelôzô hónap 20. napjáig írásban kell közölni. A beosztástól való eltérés feltételei az ügyeleti-készenléti szabályzatban rögzítendôk.
6.§.
Amennyiben az ügyeletes / készenlétes számára az ügyelettel kapcsolatos konkrét feladatainak ellátása idôben nem tette lehetôvé, hogy az ügyelet, ill. készenléti idôtartamán belül, megszakítás nélkül 11, vagy külön megegyezés alapján legalább 8 órát pihenéssel tölthessen, a fenti pihenôideje a másnapi munkaidejének rovására biztosítandó, ami nem érintheti a munkadíjhoz való jogát.
7.§.
(1) Az ügyeleti szolgálatot az ügyelet alatti munkavégzés jellegére való tekintettel az alábbiak szerint kell osztályozni:
a.) csendes ügyelet,
b.) ügyelet,
c.) minôsített ügyelet.
(2) Csendes ügyeletnek minôsül minden olyan ügyelet, amely nem tartozik a (3), illetve (4) bekezdés szerint szabályozott esetekhez.
(3) Ügyeletnek minôsül:
a.) az általános és traumatológiai sebészeti osztályon,
b.) az intenzív osztályon,
c.) a kora- és újszülött osztályon,
d.) a toxikológiai osztályon,
e.) a muvese osztályon,
f.) a szülészeti, nôgyógyászati osztályon és
g.) minden felvételes osztályon továbbá,
h.) minden olyan osztályon, ahol a fenti jellegu feladatok ellátását kapcsoltan végzik, valamint,
i.) az alapellátásban teljesített ügyelet.
(4) Minôsített ügyeletnek kell tekinteni:
a.) az anaesthesiológiai ügyeletet, továbbá
b.) a traumatológiai osztályon felvételes napon,
c.) a speciális sebészeti osztályokon,
d.) alkoholosan intoxikált betegek ellátására kijelölt osztályon,
e.) központi felvételes osztályon, valamint
f.) központi intenzív osztályon teljesített ügyelet.
8.§.
(1) Az ügyeletesre/készenlétesre, szakképzettsége és jártassága alapján a következô ügyeleti szakmai feladatok hárulnak:
a.) A betegek vizsgálata, gyógykezelése, állapot ellenôrzése.
b.) A kompetenciakörében el nem látható betegek további ellátásának megszervezése.
c.) Konziliáriusi tevékenység.
d.) A betegek vizsgálatával, gyógykezelésével, elhalálozásával, az ügyeleti szolgálat átvételével és átadásával járó kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátása.
e.) Az ügyeleti idôben dolgozó egyéb beosztottak munkájának irányítása, szervezése.
f.) Az intézmény muszaki muködésében esetleg beálló zavarok megszüntetésére irányuló intézkedések megtétele.
g.) Az ügyeleti-készenléti szabályzatban meghatározott egyéb teendôk ellátása.
h.) Az ügyelettel összefüggô, de nem eü. szolgáltatásokat végzôk feladatai az ügyeleti-készenléti szabályzatban rögzítendôk.
(2) A folyamatosan ellátást biztosító ügyeleti, ill. készenléti szolgálat esetén az egészségügyi szolgáltató köteles:
a.) Megfelelô kompetenciájú ügyeleti, ill. készenléti szolgálatot szervezni, s azt rendeltetésszeruen muködtetni.
b.) Ügyeleti-készenléti szabályzatot alkotni és meghatározni benne az ügyeleti, ill. készenléti szolgálatok rendjét, az ügyelet, készenlét szervezési és ügyviteli feladatait, a szolgálatot teljesítôk létszámát, szakképzettség szerinti összetételét.
c.) Az ügyeletet/készenlétet ellátók díjazásáról, a rendeletben szabályozott módon gondoskodni.
9.§.
(1) Minden ügyeletesnek/készenlétesnek, amennyiben ügyeleti, illetôleg készenléti szolgálatot lát el, ügyeleti, ill. készenléti díjazás jár.
(2) A díjszámítás alapja a mindenkori minimálbér (1998-ban 19.500 Ft) 1 munkaórára esô hányadának:
a.) orvosi végzettséget feltételezô tevékenységet végzôk esetében négy és félszerese,
b.) fôiskolai végzettséget feltételezô tevékenységet végzôk esetében három és félszerese,
c.) szakképesítést feltételezô ápolási és egyéb tevékenységet végzôk esetében kettô és félszerese.
(3) A díjszámítás az ügyelet minôsítésének megfelelô szorzóval korrigálandó.
A szorzók mértéke:
a.) csendes ügyelet esetén 1,1
b.) ügyelet esetén 1,2
c.) minôsített ügyelet esetén 1,3
(4) A díjszámításhoz alkalmazandó díjtételek:
a.) az ügyelet szakmai feladatainak ellátására való 1 órányi készenállás tetszôleges helyen, az elérhetôség biztosításával, hétköznapokon: a (2) bekezdésben meghatározottak szerint, a tevékenység végzôjének 1 munkaórájára járó díjnak minimum 25%-a b.) az ügyelet szakmai feladatainak ellátására való 1 órányi készenállás tetszôleges helyen, az elérhetôség biztosításával, pihenônapon: a (2) bekezdésben meghatározottak szerint, a tevékenység végzôjének 1 munkaórájára járó díjnak minimum 35%-a
c.) az ügyelet szakmai feladatainak ellátására való 1 órányi készenállás tetszôleges helyen, az elérhetôség biztosításával, munkaszüneti napon: a (2) bekezdésben meghatározottak szerint, a tevékenység végzôjének 1 munkaórájára járó díjnak minimum 40%-a
d.) az ügyelet szakmai feladatainak ellátására való 1 órányi készenállás az egészségügyi szolgáltató által kijelölt helyen, hétköznapon: a (2) bekezdésben meghatározottak szerint, a tevékenység végzôjének 1 munkaórájára járó díjnak minimum 40%-a
e.) az ügyelet szakmai feladatainak ellátására való 1 órányi készenállás az egészségügyi szolgáltató által kijelölt helyen, pihenônapon: a (2) bekezdésben meghatározottak szerint, a tevékenység végzôjének 1 munkaórájára járó díjnak minimum 60%-a
f.) az ügyelet szakmai feladatainak ellátására való 1 órányi készenállás az egészségügyi szolgáltató által kijelölt helyen, munkaszüneti napon: a (2) bekezdésben meghatározottak szerint, a tevékenység végzôjének 1 munkaórájára járó díjnak minimum 65%-a
g.) az ügyelet szakmai feladatainak 1 órányi ellátása hétköznap: a (2) bekezdésben meghatározottak szerint, a tevékenység végzôjének 1 munkaórájára járó díjnak minimum 150%-a
h.) az ügyelet szakmai feladatainak 1 órányi ellátása pihenônapon: a (2) bekezdésben meghatározottak szerint, a tevékenység végzôjének 1 munkaórájára járó díjnak minimum 200%-a
i.) az ügyelet szakmai feladatainak 1 órányi ellátása munkaszüneti napon: a (2) bekezdésben meghatározottak szerint, a tevékenység végzôjének 1 munkaórájára járó díjnak minimum 215%-a.
10.§.
(1) Az ágazati minisztérium, az érdekképviseletek és a MOK, az ágazati költségvetés elôkészítésének részeként, évenként kötelesek egyeztetni azon arányszorzók mértékét, amelyek a mindenkori minimálbérhez képest hivatottak a különbözô végzettségeket feltételezô ügyeleti tevékenységek megkülönböztetésére.
(2) Az egyes eü. szolgáltatók, a helyi érdekképviseletek és a MOK helyi szervezetei, a helyi intézményi költségvetés elôkészítésének részeként, évenként kötelesek egyeztetni, hogy az elrendelhetô és a vállalható ügyeletek díjazása között, a rendelet 9.§.(4) bekezdésében szereplô díjtételek változtatásával, milyen különbséget tesznek.
11.§.
A rendelet 1998. lép hatályba. Ezzel egyidejuleg hatályukat vesztik a 113/1992.sz. Kormány rendelet 11-12-13-14-15-16-17. paragrafusai.
|
|
 |
 |
|
|
 |
