 |
|
 |
| Privatizálunk, vagy magánosítunk? |
Privatizálunk vagy magánosítunk?
A múlt év folyamán a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok (továbbiakban együtt: háziorvos) lehetőséget kaptak a tevékenységükhöz szükséges ingatlanok, illetve az eszközrendszerük privatizálására, továbbá a működtetési joguk adás-vételére.
Maga a magánosítás sok olyan gazdasági és jogi tudást, tapasztalatot feltételez, mellyel az orvos zöme jelen pillanatban még nem rendelkezik.
Így született meg az a gondolat, miszerint egy gazdasági-, jogi tanácsadást végző vállalkozás közgazdászaként írjak egy olyan sorvezetőt, mely segítség lehet azoknak, akik törvény adta lehetőségükkel élni szeretnének.
A szakcikk tartalmát illetően, bemutatom a privatizációs folyamat gyakorlati lépéseit, kitérve a lehetséges problémákra, konfliktus helyzetekre.
Továbbá a második részben felvázolom a működtetési jog szempontjából azokat a szükséges lépéseket, melyek elkerülhetetlenek a sikeres adás-vétel szempontjából.
Kezdetnek érdemes néhány szót ejteni a jelenlegi helyzetről, melynek során kitérek a jogszabályok rendszerére, e szabályok értelmezésére a MOK, illetve a minisztérium részéről, illetve ahogyan ez a gyakorlatban megvalósul. Lényeges megvizsgálni az egyes érintettek érdekeit az ügylet kapcsán, mely segít megérteni az Önkormányzat és a bank hozzáállását a privatizációhoz.
Ennek a cikknek az alapját a 2000. évi II. törvény adta, melyet a jogalkotó, rendkívül előrelátó módon az önálló orvosi tevékenységről nevezett el. E törvény hozta létre az eddig ismeretlen "működtetési jog" fogalmát. A törvény végrehajtási utasításaként funkcionáló 18/2000 kormányrendelet pedig, lehetővé teszi az orvos számára, hogy a vállalkozás eszközrendszerét magánosítsa az Önkormányzat beleegyezésével.
Csak a különbözőségekre kitérve, meg kell említeni, hogy a MOK értelmezésében a működtetési jog területhez, és személyhez kötött, míg a minisztérium álláspontja szerint csak személyhez kötött. Nem érdektelen, hogy a törvényeink értelmében a MOK jár el I., illetve II. fokon, és ő a törvényalkalmazó, míg a minisztérium és az Egészségügyi miniszter e kérdésekben nem jogosult eljárni.
A kérdéskörhöz tartozik az 1990 évi LXV törvény, mely az Önkormányzatok feladatául szabja a település egészségügyi ellátásának biztosítását. A finanszírozás oldalát támogatja a már említett 18/2000-es kormányrendelet, illetve a 106/1988 minisztertanácsi rendelet, mely az igénybe vehető kamattámogatás mértékét, illetve módját szabályozza.
Minden érintett e szabályok figyelembevételével kell, hogy eljárjon az egyedi privatizációs, vagy működtetési jog adásvétele közben.
Ha sorba vesszük az érintettek körét, elsősorban a háziorvos tevékenységét helyezik alapjaiban más környezetbe, de az állam is képes források nélkül segíteni az egészségügy egy szeletében. Az önkormányzat költségvetése tehermentesíthető, és a betegellátás színvonala is javul.
Csak vázlatosan az egyes érintettek érdekei:
Állam:
ˇ Az önkormányzati törvény megváltoztatása nélkül véghezviheti a privatizációt
ˇ Az állam nem "tudja" támogatni a privatizációt anyagilag, továbbá ez felvet olyan etikai kérdést is, miszerint a különböző praxisok felszereltsége, ingatlanértéke más és más, így az orvosok egyenlotlenül jutnának bizonyos javakhoz, illetve támogatáshoz. Nem beszélve egyéb egészségügyi területek, esetleg más ágazatok dolgozóinak leendo méltatlankodásáról, netán hasonló igények tömeges megjelenésérol az egyenloség elve alapján.
ˇ Nagy mértékű fejlődést idézhet elő magán tőkéből
ˇ Egészségpolitikai célokat szolgál
ˇ Mellékesen a kormányprogramban is így fogalmaz: A háziorvosi rendszert magánosítja, és az ellátásért felelőssé teszi
Önkormányzat:
ˇ Az önkormányzati törvényből adódó kötelezettségeinek elmulasztását a folyamatba való belépéssel költség nélkül letudhatja.
ˇ A lakosságnak beruházás nélkül, korszerűen felszerelt és biztonságos ellátó helyet biztosíthat, amellyel ugrásszerű ellátásjavulás áll be
ˇ Végső soron örökre megszabadulhat az ellátási felelősség nyűgétől
ˇ Az önkormányzatok megszabadulhatnak a tulajdonlással kapcsolatos minden kényelmetlenségtől, tehertől, költségvetési konfliktustól
ˇ Az önkormányzatoknak sok helyen nincs olyan szakmai ismerete, ami bizonyos döntésekhez szükséges lenne. Ez akadályozza a háziorvos szakmai és személyes előmenetelét, amiből konfliktusuk származhat
ˇ Egyszeri nagyobb bevételhez juthat.
Orvos:
ˇ Kedvezményesen hozzá juthat az önkormányzattól a rendelőhöz (szolgálati lakáshoz)
ˇ Kamattámogatásos, kedvező feltételű hitelt vehet fel, amiből biztonságosan tudja privatizációs törekvéseit finanszírozni
ˇ A régen áhított függetlenséget és jogbiztonságot a privatizációtól "megkaphatja"
ˇ Fejlett gyógyító technikához, és felújítás után célszeru ingatlanhoz jut
ˇ Az ellátó orvosok és az illetékes önkormányzatok harca helyett együttmuködés jöhet létre egy jobb helyi ellátás érdekében.
ˇ Tisztes kivonulást lehetové tevo tokéje keletkezik, melyet utódja banki hitelbol készpénzben, vagy életjáradékban képes neki kifizetni
ˇ Az évtizedekig végzett jó szakmai munka az eladható praxisban kézzelfogható tokévé válik
Most, hogy áttekintettük a betartandó szabályokat, illetve az érintetteket tekintsünk át a magánosítást lépésről, lépésre.
1. Az első lépés mindig az igény megfogalmazódásával kezdődik. Úgy gondolom, elvi lehetőségként, valamennyi háziorvosban megfogalmazódott az ötlet, hogy szeretné, ha egy nyugat-európai szintű, saját tulajdonú, megfelelően felszerelt rendelőben végezhetné napi gyógyító munkáját.
Itt két lehetőség van: Tetteké formáljuk ötleteinket, vagy látva a problémákat elvetjük az ötletet.
2. Következő lépésben az orvosoknak egyezségre kell jutniuk a fő irányelvekben, mely lehetővé teszi számukra, hogy az Önkormányzat felé egységet sugározzanak.
Ki kell dolgozni a következő kérdésekben a képviselni szükséges álláspontokat:
ˇ Ingatlanok értékbecslése
ˇ Műszerek, egyéb felszerelések értéke
ˇ Vételárak kialakításának irányelvei
ˇ A vállalkozási szerződés módosításai:
ˇ Biztosítékok arra nézve, hogy az Önkormányzat nem nyit új körzetet az orvosok beleegyezése nélkül
ˇ Havi támogatást nyújt a működéshez (összegszerűen)
ˇ Az egyéb szakrendelések finanszírozását folytatja
ˇ Az ügyeleti díj mértéke
ˇ Rendelkezni az ingatlan és ingó vagyon átadásáról
ˇ Biztosíték az Önkormányzatnak arra nézve, hogy az ingatlanon eü. Tevékenység folyik
ˇ Rendelkezni kell arról, hogy az önkormányzati alkalmazottak, munkaviszonya folyamatos legyen!
ˇ A szerződés felmondása
E kérdésekben kialakult álláspontokat hivatalos formában, a testület elé kell terjeszteni.
Ebben a szakaszban már nem haszontalan olyan szakember felkérése, aki pénzügyekben, jogban, költségvetés alakításában, üzleti tárgyalások bonyolításában jártas, mivel ő pontosabban képes felmérni az önkormányzat lehetőségeit, pénzügyi helyzetét.
E tevékenységhez hozzátartozik az információgyűjtés, mely a tárgyalások alapját képezik.
3. Elkészül az első előterjesztés, mely kéri a testületet, hogy:
¨ Hozzon elvi döntést arról, hogy magánosítja a háziorvosi rendelőket és a teljes eszközrendszert.
¨ Készítsen a rendelőkben tényleltárt, az eszközök könyvszerinti értékét feltüntetve, illetve az ingatlanok értékbecslését végezze el.
¨ Meg kell határozni az egyes ingatlanok jellegét (rendelő; rendelő-lakás), azokban a rendelőkben, ahol több orvos tevékenykedik, az osztás jogi-, és gyakorlati megvalósítását.
Példaként említhetem, hogy az ingatlanok esetében sokféle jó megoldás létezik.
¨ Pl.: társasházi forma; osztatlan közös tulajdon, stb.
¨ Fogadjon el egy ütemtervet, mely a privatizáció lebonyolítását feladatokra bontja és az egyes feladatokhoz határidőket rendel.
A testületnek pozitív vagy negatív lehet a hozzáállása.
Amennyiben az információ gyűjtés szakaszában olyan testületi hozzáállás rajzolódik ki, mely a privatizációt nem támogatja, az orvos(ok)nak és a tanácsadónak lobby tevékenységbe kell kezdenie, és addig kell folytatni, míg a testületi tagok hozzáállása számunkra pozitív irányba nem fordul.
4. Megszületik az első elvi döntés a Képviselő Testület részéről.
5. Ezen a ponton kell felvenni a bankkal a kapcsolatot.
Amennyiben sikerült pénzügyi szempontból összehasonlítani az egyes konstrukciókat, kiválasztjuk a számunkra legkedvezőbb finanszírozási formát.
Lényeges döntés ez abban az értelemben, hogy a vállalkozás Cash-flow adatait 10 évre meghatározzuk.
A kiválasztott konstrukció által igényelt dokumentumok beszerzésével (létrehozásával) telik a következő hét (10 évre cash-flow terv, üzleti terv, utolsó két év eredmény adatai, cégkivonatok, tulajdonilapok, egyéb igazolások.
6. Egy hónapon belül az önkormányzat elkészíti az ingatlan értékbecslést, tényleltárt, egyezteti az ingatlanok státusát a nyilvántartásokban stb.
Ennél a pontnál kell meghatározni az ingatlan és ingó vagyon vételár kiszámítás módját.
Az önkormányzat álláspontját úgy lehet a leghatékonyabban befolyásolni, hogy a Képviselő Testület pénzügyi-, és városfejlesztési bizottságának ülésén meg kell győzni a szakembereket a privatizáció hasznáról.
Ha eredményesen végezzük a dolgunkat, e bizottságok támogatni fogják az elképzeléseket, és az már fél siker.
Néhány ötlet:
ˇ Lehet alkalmazni az önkormányzati lakások privatizációs szabályait (ilyen szabályokat köteles volt minden Képviselő testület, helyi rendelet formájában alkotni).
ˇ Érdemes vázolni a bizottságoknak, hogy az egészségügyi intézmények a település szempontjából nem vagyonként működnek, mert csak a költségvetési kiadások oldalán jelennek meg.
ˇ Így azonnal milliós nagyságrendű beruházások realizálódnak e területen, stb.
A bizottsági ülésre tényadatokkal, jól felkészülve érdemes elmenni, mert itt a szakmai oldal véleményezi a magánosítást.
7. Elkészül a második előterjesztés
A két említett bizottság támogatásával, előterjesztést kell készíteni, melyben már helyet kapnak az egyes szerződéstervezetek, melyet nekünk kell elkészíteni (Ingatlan adás-vétel; ingó tulajdonba adás; vállalkozói szerződés)!
Ezen a ponton várható a testület részéről a legnagyobb ellenállás (ha jól végeztük a munkánkat), ezért érdemes felszólalni a teljes Képviselő Testület előtt is, összefoglalva az ügylet előnyeit.
8. Amikor a Testület meghozza a kedvező döntést, elkezdődik az "érdemi munka".
Általában a Testület megbízza a jegyzőt, hogy a testületi döntést hajtsa végre. Ha készítettünk szerződéstervezetet, és az megfelel a testület döntésének, akkor valószínűleg e szerződések lesznek a véglegesek.
Ha a jegyző bármilyen módosítást (akár két szót) eszközöl az eredeti elképzelésekhez képest, nem szabad aláírni a szerződéseket. Ebben a helyzetben jogásszal véleményeztetni szükséges a változtatásokat (a jogásszal szemben is alapkövetelmény az egészségügyi törvények beható ismerete).
Amennyiben a szerződések elnyerték a felek számára megfelelő formát, a magánosítás egyik leglényegesebb része lezárult.
9. A másik lényeges rész az ügylet finanszírozása, melybe én nem szeretnék mélyen belevágni a még ki nem alakult banki gyakorlat miatt. Lényeges megemlíteni, hogy most már "közgazdaságilag" is látok esélyt a bankok részéről, hogy rövid időn belül megszülethetnek az első olyan konstrukciók, melyek ténylegesen az eredeti célt hivatottak betölteni, és az orvosok érdekeit nézik.
Néhány hasznos tanács önöknek a lebonyolításhoz:
q Az adás-vételi szerződések fizetési határidejét minimum 60 napban kell meghatározni, és a határidőt a bankkal közölni szükséges.
q Készülni kell a banki ügyintézés során, a különböző nyilatkozatok aláírását megelőző ügyvédi tanácsok szükségességére.
q Fontos mérlegelni, a konstrukció kiválasztásánál, hogy a különböző bankok, milyen fedezet rendszerrel támasztják alá a konstrukciójukat.
A működtetési jog adásvétele
Tisztázandó az elején, hogy bár a jogszabályi keretek azonosak a privatizáció esetével, az érintettek, és a mögöttes érdekek nagy részben különböznek.
A működtetési jog, mint vagyoni értékű jog, értékesítése legegyszerűbben és problémamentesen úgy bonyolítható le, ha az önkormányzatnak az orvos által kiválasztott kolléga, akinek működtetési jogát el kívánja adni, szimpatikus és hajlandó vele az önkormányzat is szerződést kötni.
Mielőtt belemerülnénk, szeretném a privatizáció lebonyolítását egy másik szemszögből is megvilágítani, mely választ adhat a Kamara, a Minisztérium, és bizonyára rengeteg háziorvos dilemmájára, mely abból fakad, hogy az Önkormányzatnak nincs szerződéskötési kötelezettsége a működtetési jog birtokosával.
Egyébként e probléma köré csoportosul a konfliktusok 95%-a.
Amennyiben a háziorvos privatizálja a rendelőt és a teljes eszközrendszert, kérdem én, hogyan képes a működtetési jog eladóját bármilyen módon hátrányos helyzetbe hozni az önkormányzat?
Sokszor találkozunk olyan helyzettel e jog értékesítése közben, mely nagyon emberi, de erkölcsileg támadható. Volt olyan esetünk, mikor a község alpolgármesterének közeli hölgyismerősét szerette volna helyzetbe hozni, úgy hogy az eladó orvos kénytelen volt az optimálisnál lényegesen rosszabb szerződést megkötni.
E problémás eset nem alakulhat ki, ha az orvos tulajdonában van az ingatlan és ingó vagyon, mert az önkormányzat csak úgy képes foglalkoztatni az új belépőt, ha minimum 10-12 millió forint beruházással újra megteremti az eszközrendszert az új kollégának, de még így sem képes kivédeni azt a tényt, hogy szabad orvosválasztás mellett a helyi orvos behozhatatlan előnyben van az újonnan érkezővel szemben.
Úgy gondolom azért érdemes így indulni, mert a problémák túlnyomó többsége így fel sem merülhet (ez a tapasztalat).
Említést érdemel, hogy jelen témában két orvos, az önkormányzat, a bank, és a betegek, az érintettek. Bár egy törvény alapján kell eljárni, de az egyértelműen látható, hogy ez esetben egészen más stratégia alapján kell eljárni.
Tehát a gyakorlatban hogyan is kezdődik?
Dr. X.Y. el szeretné adni működtetési jogát.
Nem az önkormányzatot értesíti, hanem számba veszi a lehetséges vevőket!
Amennyiben az önkormányzatot értesíti, adott esetben az önkormányzat pályázatot ír ki, holott e témakörben nem köteles pályázatot kiírni.
Miért probléma ez?
A szituáció eleve sugallja, hogy az önkormányzat döntési kompetenciája az eset (szerintem nem).
Túl korán beindulhat egyes tisztviselők fantáziája, mely nem az ügylet tiszta rendezése felé tereli az eseményeket, mely probléma az orvos energiáját emészti.
Dr. X.Y. megtalálja a vevőt.
A két orvos megegyezik az adás-vétel tartalmában. Itt lényeges szempont a vételár kialakítása, mely sok tényezőtől függ (éves bevétel, földrajzi fekvés, akut, illetve krónikus betegek aránya, ügyelet, szolgálati lakás, stb.)
Itt fontos tisztázni, hogy a vevő rendelkezik e működtetési joggal, vagy nem.
Konfliktus helyzetet teremthet, ha van, de nem tudja eladni, esetleg ezért szeretne jobb helyre menni.
Információgyűjtés az ilyen problémák elkerülésének a legjobb módja. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a vevő kiválasztása már a begyűjtött információk mérlegelése után történik.
Ha megegyeztek, akkor előszerződésben rögzítik a kialakult álláspontokat.
Ezután jön képbe az önkormányzat, bemutatják neki az új háziorvos jelöltet. Két alternatíva lehetséges: szimpatikus neki, szerződést köt vele, illetve ennek az ellentéte.
Azonban, ha az előbb említett magánosítás megtörtént, akkor az önkormányzat részéről ez már csak egy elvi döntés, hiszen az eszközrendszer az eladó háziorvos tulajdonában van.
Ennek folyamán az esetek 90%-ban annyi fog történni az önkormányzatnál, hogy a régi háziorvos bekíséri az új kollégát, az önkormányzat rábólint az adás-vételre, illetve szerződést köt az új háziorvossal.
További hasznos információk:
Elidegenítés esetén a vevőnek a következő feltételeknek kell megfelelni:
ˇ Szerepelnie kell a működési nyilvántartásban
ˇ Érvényes kamarai tagsággal kell rendelkeznie
ˇ Szükséges a külön jogszabályban leírt alkalmazási feltételeknek való megfelelés (ÁNTSZ alkalmasságot minősítő határozat)
ˇ Egészségügyi alkalmasság
ˇ Az engedélyezést kizáró okok hiánya
ˇ Kamarai határozat a működtetési jog megszerzéséhez szükséges feltételek meglétéről
Elidegenítés esetén az eladónak a következő feltételeknek kell megfelelni:
ˇ Kérelmeznie kell a működtetési jogra való jogosultságát igazoló hatósági bizonyítvány kiadását
ˇ Szükséges a magánokiratban rögzített nyilatkozata a működtetési jog átadásának szándékáról
Az eljárás néhány gyakorlati teendője
A vevő oldalán:
"Kérelem működtetési jog engedélyezési feltételei fennállásának igazolására" című űrlap kitöltése, majd a határozat kézhezvételét és a működtetési jog átadási szándékáról szóló tárgyalásokat követően a "kérelem működtetési jog engedélyezése iránt" című űrlap kitöltése, és a MOK-hoz való eljuttatása
Az eladó oldalán:
"Kérelem alanyi jogon kapott működtetési jogra való jogosultság igazolására" című űrlap kitöltése.
Csatolandó még az eladó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy működtetési jogát a kérelmezőnek átengedi.
Amikor a megállapodás létrejön a két orvos között, érdemes egy előszerződést kötni, mely rögzíti a megállapodást.
Ezután kell az önkormányzatot hivatalos formában értesíteni a két fél szándékáról, melynek az optimális formája "előterjesztés a Képviselő Testület felé".
Ebben a helyzetben nincs lehetősége senkinek egyéni akciókra, mivel a testület egy kész megoldást kap, melyről eldönti, hogy a szabályoknak megfelel-e.
Sokkal nehezebb (sajnos így sem lehetetlen) ilyen helyzetben kijátszani az orvos érdekeit.
Végezetül szeretném néhány, általam fontosnak ítélt szempontra felhívni a figyelmüket.
Senkinek nem ajánlom, hogy megszüntesse az önkormányzattal, és OEP-pel kötött szerződését, és ebből fakadóan átadja másnak a rendelőjét.
Amennyiben így jár el az orvos, maga üríti ki a működtetési jogának vagyoni tartalmát, és megsérti a 1997 évi LXVII törvényt, mely a személyes adatok kezeléséről és védelméről szól.
Vigyázni kell arra, hogy nehogy tartósan ellátatlan körzetté váljon a viták hevében az eltelt hosszú (6 hónap) idő alatt a körzet, mert akkor új működtetési jog kiadására lehetőséget ad a törvény.
Amint láthatják e témakörök, feltételeznek speciális gazdasági-, és jogi szaktudást. Néhány ponton jogszabályok határozottan kötelezővé teszi ügyvéd közreműködését, ezért én azt javaslom önöknek, hogy a kezdetek kezdetén forduljanak szakemberhez.
Így jelentősen kedvezőbb árat tudnak érvényesíteni, illetve ha belegondolnak e szerződések hosszútávra, szólnak, és a politika is közel áll az önkormányzati testületek révén.
Olyan szerződéseket kell létrehozni, melyek erkölcsi, jogi, és gazdasági oldalról sem támadhatóak, mert csak így biztosítható a nyugodt, eredményes hosszú távú működés.
Hulej László; és Tolvaj Krisztián; közgazdászok
TRIMARÁN Bt.
|
|
 |
 |
|
|
 |
