A MOK javaslaslatai az „ egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról” címû törvénytervezethez.

A piros színnel szedett szöveg a MOK által javasolt módosítás!

ÚJ VÁLTOZAT! (2001.09.29).


2001. évi …. törvény az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzé-sének formáiról


Annak érdekében, hogy a többszektorúvá vált egészségügyi ágazatban az egészségügyi közszolgáltatások és az orvosi tevékenység hatékonyan szolgálják az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott célok valóra váltását és ezáltal elõsegítsék a lakosság egész-ségi állapotának javulását, az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja:


Bevezetõ rendelkezések

1. §

E törvény hatálya az egészségügyi közszolgáltatásokra, az azokat nyújtó egészségügyi in-tézményekre, az egészségügyi közszolgáltatás nyújtását szolgáló vagyontárgyakra, továbbá az egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvosokra és fogorvosokra (a továbbiakban együtt: orvos) terjed ki.

2. §

(1) E törvény alkalmazásában
a) egészségügyi közszolgáltatás: a részben vagy egészben az államháztartás terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatás;
b) orvosi tevékenység: minden olyan önállóan, felügyelet nélkül gyakorolható egész-ségügyi szolgáltató tevékenység, amelynek végzését jogszabály orvosi (fogorvosi) végzettséghez köti;
c) progresszív ellátás: a munkamegosztás és a fokozatosság elvén alapuló egészség-ügyi intézményrendszerre épülõ, a betegek egészségi állapotának összes jellemzõje által meghatá-rozott szinten nyújtott ellátás.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl e törvény alkalmazásában az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ában foglalt fogalom-meghatározásokat kell figyelembe venni.

I. Az egészségügyi közszolgáltatásról való gondoskodás

Az egészségügyi közszolgáltatásról való gondoskodás


3. §

(1) Az egészségügyi közszolgáltatásról való gondoskodás magában foglalja különösen
a) a progresszív ellátás adott szintjének megfelelõ egészségügyi közszolgáltatás nyúj-tásának szervezését,
b) a közszolgáltatást nyújtó állami (önkormányzati) egészségügyi intézmények fenn-tartását; valamint
c) a közszolgáltatás finanszírozását.
d) a közszolgáltatást nem munkaviszonyban végzõk érdekvédelmi lehetõségeinek biztosítását.

(2) Az egészségügyi közszolgáltatás nyújtásáról az állam
a) a helyi önkormányzatok,
b) az Egészségügyi Minisztérium,
c) az egészségügyi közintézményt fenntartó minisztériumok (a továbbiakban együtt: ágazati minisztérium), illetve
d) az orvostudományi (egészségtudományi) képzést folytató felsõoktatási intézmények (a továbbiakban a)-d) pont alattiak együtt: egészségügyi közszolgáltatásról gondoskodó szerv), valamint
e) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP)
útján gondoskodik.

(3) Az egészségügyi közszolgáltatásról való gondoskodás keretében
a) a helyi önkormányzatok feladataiknak az e törvényben meghatározott (szakmai) szabályok, valamint a külön jogszabályban foglaltak szerint tesznek eleget;
b) az Egészségügyi Minisztérium feladatköre - a külön jogszabályban meghatározott kötelezettségeken túl - azokra az egészségügyi közszolgáltatásokra terjed ki, amelyek a progresszív ellátás felsõ szintjein elhelyezkedõ országos és/vagy regionális feladatot, illetõleg speciális ellátási igényt elégítenek ki;
c) az ágazati minisztériumok feladatköre - a külön jogszabályban foglaltak szerint - elsõsorban az adott ágazat munkavállalóinak, szolgálati jogviszonyban lévõ dolgozóinak, illetve igényjogosultjainak az ágazat jellegébõl adódó egészségügyi ellátására terjed ki;
d) az orvostudományi (egészségtudományi) képzést folytató felsõoktatási intézmények feladatkörére a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben, valamint a 13-15. §-okban foglaltakat kell alkalmazni;
e) az OEP feladatkörérõl külön jogszabály rendelkezik.


((4) Bármely egészségügyi szolgáltató - a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelõen - jo-gosult egészségügyi közszolgáltatás nyújtására, amennyiben az OEP-pel finanszírozási szerzõdést köt.)


(4) A 3 § (2) a)-c) pontjában felsorolt, az egészségügyi közszolgáltatás-ról gondoskodó szerv feladatát szerzõdésben egészségügyi szolgáltatásra jogosult szervnek, vagy személynek (egészségügyi szolgáltató) átadhatja.

(5) Ha az egészségügyi közszolgáltatásról gondoskodó szerv feladatát a (4) bekezdés szerint át kívánja adni, kikéri az Orvosi Kamara véleményét az új egészségügyi szolgáltató befogadhatóságáról.

(6) A finanszírozási szerzõdés megkötésére - jogszabályban meghatá-rozott kivétellel - az az egészségügyi szolgáltató jogosult, amelynek az egész-ségügyi közszolgáltatásról gondoskodó szerv feladatát a (4) bekezdés szerint átadta, és az (5) bekezdés szerint kapacitása befogadható.


4. §

Amennyiben az egészségügyi közszolgáltatásról gondoskodó szerv kötelezettségeit nem kizárólagosan saját tulajdonában levõ egészségügyi szolgáltató, vagy nem fenntartásában lévõ költségvetési szerv, illetve nem saját közalkalmazottja útján látja el, hanem feladatát a 3 § (4) és (5) bekezdései szerint egészségügyi szolgáltatónak átadta, az ellátás megfelelõ színvonalú teljesítése, illetve az ellátás biztonsága érdekében az egészségügyi szolgáltatóval az 5-7. § szerint ellátási szerzõdést köt.

5. §

(1) Ha a 3 § (2) a)-c) pontjában felsorolt egészségügyi közszolgálta-tásról gondoskodó szerv feladatát a 3 § (4) (5) bekezdései szerint egészség-ügyi szolgáltatónak át kívánja adni - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nyilvános pályázatot ír ki.

(2) A pályázat elbírálása során ki kell kérni
a.) a (Magyar Orvosi Kamara) területileg illetékes (szervezetének,) Orvosi Kamarának
b). az érintett betegek érdekképviseleti szervezeteinek, valamint
c.) a fekvõbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény mûködtetésére vonatkozó pá-lyázat esetén a kórházi felügyelõ tanácsnak a véleményét.

(3) A pályázat elbírálása során figyelembe kell venni
a) pályázó szakmai felkészültségét és tapasztaltságát
b) az ellátás biztonságát szavatoló tényezõket,
c) az ellátás színvonalának emelését szolgáló befektetéseket, illetõleg
d) az alkalmazottak továbbfoglalkoztatására vonatkozó kötelezettség-vállalást.
e.) a pályázó korábbi mûködését jellemzõ ellátási színvonal mutatókat

((4) Nem kell nyilvános pályázatot hirdetni, ha az egészségügyi közszolgáltatásokról gondoskodó szerv a kötelezettségét más egészségügyi közintézmény útján látja el, a feladat-ellátásra egyházi tulajdon visszaadásá-val összefüggésben kerül sor.)


(4) A pályázat elbírálása során elõnyben kell részesíteni azt a pályá-zót, amely a pályázatra kiírt alapellátást vagy járóbeteg szakellátást mint vállalkozó orvos egyéni egészségügyi vállalkozás formájában, illetve praxiközösségként mûködõ gazdasági társaság, vagy közhasznú társaság tagjaként kívánja mûködtetni.

(5) Nem kell nyilvános pályázatot kiírni, ha az egészségügyi közszol-gáltatásokról gondoskodó szerv feladatát nem új egészségügyi szolgáltató veszi át, hanem a korábbi szolgáltató lejárt szerzõdésének meghosszabbítá-sára kerül sor, vagy a feladatellátást egyházi intézmény végzi korábbi tulajdonának birtokba vételével összefüggésben.

6. §



Feladat-ellátási szerzõdés

(1) Az egészségügyi közszolgáltatásokról gondoskodó szerv a (tulajdonában levõ létesítményben egészségügyi közszolgáltatást nyújtó, nem általa fenntartott, illetve nem a tulajdonában lévõ egészségügyi szolgáltatóval feladat-ellátási szerzõdést köt.) 4. § szerint átadott feladata ellátására az egészségügyi szolgáltatóval ellátási szerzõdést köt.

(2) A szerzõdés kötelezõen tartalmazza
a) a területi ellátási kötelezettség pontos megjelölését,
b) az ellátandó feladatok tételes meghatározását,
c) a feladatok ellátásának színvonalát mérõ mutatókat,
d) az egészségügyi közszolgáltatásokról gondoskodó szerv által rendelkezésre bocsá-tott létesítmények és eszközök jegyzékét,
e) a létesítmény-fenntartási (üzemeltetés és rendes karbantartás,
illetõleg állagmegóvás és felújítás) kötelezettségek tartalmát,
f) a gép-, mûszer és egyéb állóeszközök fenntartására, felújítására és pótlására vo-natkozó rendelkezéseket, ideértve az értékcsökkenéssel kapcsolatos költségviselés kérdését is,
g) a közszolgáltató által foglalkoztatottakkal további foglalkoztatásával kapcsolatos kérdéseket, valamint
h) a szerzõdés felmondásának szabályait, beleértve a felmondási idõt és annak garan-ciáját, hogy a folyamatos ellátás biztosítása nem szenved sérelmet.

(3) A tulajdonosi kötelezettség körébe tartozó fenntartási és felújí-tási kötelezettségek csak tulajdonosi ellentételezés esetén ruházhatók át
(4) Ha a feladat-átvállalási szerzõdés keretében, illetve ahhoz kapcsolódóan a közszolgáltatás nyújtására szolgáló ingatlan is értékesí-tésre kerül, akkor a 10. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.


7. §


Feladat-átvállalási szerzõdés

(1) Az egészségügyi közszolgáltatásokról gondoskodó szerv az egészségügyi közszolgá-tatást a nem saját tulajdonában álló létesítményben nyújtó, a 6. § hatálya alá nem tartozó egész-ségügyi szolgáltatóval feladat-átvállalási szerzõdést köt.

(2) A szerzõdés kötelezõen tartalmazza - az egészségügyi közszolgáltatásokról gondosko-dó szerv által rendelkezésre bocsátott létesítmények és eszközök jegyzékének kivételével - a 6. § (2) bekezdésében meghatározottakat.

(3) Ha a feladat-átvállalási szerzõdés keretében, illetve ahhoz kapcsolódóan a közszolgál-tatás nyújtására szolgáló ingatlan is értékesítésre kerül, akkor a 10. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.

8. §


A szerzõdéskötés közös szabályai

(1) A 6-7. §-ok szerinti szerzõdés legalább három de legfeljebb tizenöt évre; az alapellátás körében kötött szerzõdés határozatlan idõre köthetõ meg.

(2) A szerzõdéskötésnél ki kell kérni a területileg illetékes Orvosi Kamara véleményét.

(3) Nem köthetõ szerzõdés azzal a gazdasági társasággal vagy közhasznú társasággal, amely gyógyszer, illetve orvostechnikai eszköz gyártásával, forgalmazásával - közvetlenül, vagy más jogi személy közvetítésével - foglalkozik, valamint amelynek tagjai között gyógyszergyártó- és forgalmazó, illetve orvostechnikai eszközt gyártó- és forgalmazó vállalkozás van.
(4) Az alapellátás kivételével a 12. § (3) bekezdése szerinti egészségügyi közintézmény, egyház, praxisközösség, szabadfoglalkozású orvos, vállalkozó orvos, továbbá közhasznú szervezet köthet feladat-ellátási, illetve feladat-átvállalási szerzõdést.

(5) Az ellátási szerzõdést fel kell mondani, ha a szerzõdéskötés után következik be olyan körülmény, amely miatt a szerzõdõ fél nem felel meg a (3) bekezdésben leírt követelményeknek.

(6) Az alapellátást, valamint a járóbeteg szakellátást gazdasági társa-ság tagjaként végzõ orvosok kötelesek a társaságban többségi tulajdonukat fenntartani, és a (3) bekezdésben foglalt feltételeket érvényesíteni.

(7) Ellátási szerzõdést az egészségügyi közszolgáltatásról gondoskodó szerv egyéni vállalkozóként, gazdasági társaságként, közhasznú társaság-ként, illetve költségvetési intézményként mûködõ egészségügyi szolgáltató-val köthet.

9. §

(1) A 6-7.§-ok szerinti szerzõdést megkötõ egészségügyi szolgáltató a szerzõdésben felso-rolt egészségügyi közszolgáltatások ellátására más egészségügyi szolgáltatóval további szerzõdést (a továbbiakban: alvállalkozói szerzõdés) csak az egészségügyi közszolgáltatásokról gondoskodó szerv elõzetes hozzájárulásával köthet.

(2) Az egészségügyi szolgáltató alvállalkozói szerzõdést - a (3) bekezdésben foglalt kivé-tellel - csak teljes egészségügyi szakfeladat ellátására, s csak szabadfoglalkozású orvossal, azok praxisközösségével, illetve vállalkozó orvossal köthet.

(3) A külön jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén egy szakfeladat ellátására is köthetõ alvállalkozói szerzõdés, amennyiben az, az egészségügyi szolgáltatás egységes színvona-lát, folyamatosságát és biztonságát nem veszélyezteti.

(4) Alvállalkozásba adásnak minõsül minden olyan szerzõdés, amelyet az egészségügyi szolgáltató valamely egészségügyi feladata ellátása érdekében más egészségügyi szolgáltatóval köt.

(5) Teljes, vagy részleges egészségügyi szakfeladatot átvett alvállalko-zó további alvállalkozóval nem szerzõdhet.

(7)(6) Az (1)-(5) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket az egészségügyi közszolgáltatás-okról gondoskodó szerv tulajdonában álló, illetve az általa fenntartott egészségügyi szolgáltatóra is megfelelõen alkalmazni kell.

10. §


Az egészségügyi célvagyon

(1) A közszolgáltatásokról gondoskodó szerv által egészségügyi közszolgáltatás nyújtására értékesített ingatlan vagyontárgy - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - egészségügyi célvagyonnak minõsül.

(2) Az egészségügyi célvagyon körébe tartozó ingatlan vagyontárgy - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - kizárólag csak egészségügyi szolgáltatás nyújtására és azzal összefüggõ felada-tok ellátására használható, illetve hasznosítható.

(3) Amennyiben az egészségügyi célvagyonhoz tartozó eredeti vagyontárgy helyébe új vagyontárgy lép, az egészségügyi hatóság hozzájárulásával az új vagyontárgy minõsül egészség-ügyi célvagyonnak. Az egészségügyi hatóság hozzájárulását akkor adja meg, ha az új vagyontárgy révén teljesülnek az adott közszolgáltatás nyújtásához elõírt feltételek, továbbá az új vagyontárgy területi elhelyezkedése a közszolgáltatás igénybevevõi számára nem jelent aránytalan sérelmet.

(4) Amennyiben azért nem indokolt az egészségügyi célvagyoni jelleg fenntartása, mert az adott egészségügyi közszolgáltatási feladat megszûnt vagy más formában kerül ellátásra, és ennek tényét az egészségügyi hatóság igazolja, az egészségügyi szolgáltató kezdeményezi az ingatlan célvagyoni jellegének törlését az ingatlan-nyilvántartásból.

(5) Az egészségügyi célvagyon felszámolási eljárás során történõ értékesítése esetén az (1) bekezdés szerinti közszolgáltatásokról gondoskodó szervet, illetõleg az általa kijelölt egészség-ügyi közszolgáltatót elõvásárlási jog illeti meg. Ha az elõvásárlási jog jogosultjai e jogukkal nem élnek, akkor az ingatlan az egészségügyi célvagyon minõsítés törlése mellett értékesíthetõ.

(6) A vagyontárgy egészségügyi célvagyoni jellegét, továbbá az (5) bekezdés szerinti elõvásárlási jogot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyeztetni.


Önkormányzati vagy állami tulajdonban lévõ ingatlan értékesítése

11.§.

(1) Az egészségügyi alapellátási tevékenységet szolgáló és a települési önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozó ingat-lan vagyontárgyat az önkormányzati képviselõ-testület azzal a feltétellel idegenítheti el, hogy
a) a vagyontárgy megszerzõje csak a vagyontárgyat használó egészségügyi szolgáltató lehet, és
b) a szerzõdésben rögzítik a vagyontárgy használó egészségügyi célvagyoni jellegét, és
c) a szerzõdésben további értékesítés esetére kikötik a települési önkormányzat elõvásárlási jogát

(2) Az (1) bekezdés a) pontja tekintetében, ha az elidegeníteni kívánt vagyontárgyat több egészségügyi szolgáltató is használja, akkor a vagyontárgy megszerzése valamennyi egészségügyi szolgáltatót - használati jogosultságuk arányban, vagy ha ez pontosan nem állapítható meg, egyenlõ arányba - megilleti.

(3) Az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti tényt, illetve jogot be kell jegyezni az ingatlannyilvántartásba.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan vagyontárgy elidegenítése esetén az azt megszerzõ egészségügyi szolgáltató részére - kérelmére - legalább tíz évi részletfizetési kedvezményt kell adni, olyan módon, hogy a települési önkormányzatot szerzõdéskötéskor legfeljebb a vételár 20 %-a illeti meg és a fennmaradó részt a kedvezmény futamideje alatt havonta egyenlõ részletekben kell megfizetni. E rendelkezéstõl a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

(5) A (4) bekezdés szerinti részletfizetési kedvezményre kikötött éven-te változó kamat legfeljebb 3 százalékponttal haladhatja meg az adott év január 1-én érvényes jegybanki alapkamat mértékét.

II. Az egészségügyi közszolgáltatók

(11)12. §
Az egészségügyi közszolgáltatók típusai

(Az egészségügyi szolgáltatók egészségügyi intézmény, valamint egészségügyi egyéni vagy társas vállalkozás formájában látják el tevékenységüket.)
(1) Az egészségügyi közszolgáltató az a
a) költségvetési intézmény
b) gazdasági társaság
c) közhasznú társaság
d) közalapítvány
e) (egyéni, vagy társas) vállalkozó orvos
amely a 2 § (1) a. pontjában meghatározott egészségügyi közszolgáltatást nyújt.

(2) A fekvõbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi közszolgáltató
a) költségvetési intézmény
b) közalapítvány
c) közhasznú társasági formában mûködik.


(12)13. §

Az egészségügyi intézmények

(1) Az egészségügyi intézmény egészségügyi közintézmény, egészségügyi magánintéz-mény vagy egyház által fenntartott intézmény lehet.

(2) Azt az egészségügyi intézményt, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat
a) többségi tulajdonnal rendelkezik és
b) közszolgáltatást nyújt,
e törvény alkalmazása szempontjából egészségügyi közintézménynek kell tekinteni.

(3) Fekvõbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi közintézmény - törvény eltérõ rendelke-zése hiányában - az alábbi szervezeti formákban mûködhet:
a) központi költségvetési szerv,
b) helyi önkormányzati költségvetési szerv,
c) közhasznú társaság, illetõleg
d) közalapítvány.

(4) A fekvõbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi közintézményben tulajdoni hányadot a gyógyító-megelõzõ tevékenységében résztvevõ munka-vállaló is szerezhet.


(5) Járóbeteg szakellátás nyújtó egészségügyi közintézmény törvény-tõl eltérõ rendelkezés hiányában az alábbi formákban mûködhet
a) központi költségvetési szerv,
b) helyi önkormányzati költségvetési szerv,
c) közhasznú társaság, illetõleg
d ) közalapítvány.
e.) orvosi praxisközösség

(6) a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi közintézményben tu-lajdoni hányadot a gyógyító-megelõzõ tevékenységében résztvevõ munka-vállaló is szerezhet.

(7) A központi költségvetés, vagy a helyi önkormányzati költségvetési szerv tulajdonának közhasznú társaság vagy közalapítvány formában tör-ténõ mûködtetése esetén az eredeti tulajdonosnak nem szûnik meg az egész-ségügyi közellátás mûködtetésével kapcsolatos felelõssége.

(13)14. §

Az egészségügyi (közintézmény) közszolgáltató szakmai fejlesztési programja

(1) Az egészségügyi (közintézmény) közszolgáltató - a külön jogszabályokban meghatározott szakmai és egyéb feltételeknek megfelelõen - a szakmai fejlesztési programban (a továbbiakban: fejlesztési program) foglalt keretek között mûködik. A fejlesztési program ötéves idõtartamra szól.

(2) A fejlesztési program tartalmazza:
a) a gyógyító-megelõzõ feladatok összetételének változtatásával,
b) a jelentõsebb felújításokkal és fejlesztésekkel,
c) a humán erõforrások fejlesztésével, valamint
d) a minõségbiztosítással
összefüggõ koncepciókat, valamint számszerûen is megalapozott terveket.

(3) A fejlesztési program elkészítésérõl az egészségügyi intézmény vezetése gondoskodik. Az elkészítés során ki kell kérni az egészségügyi hatóságnak, valamint a kórházi felügyelõ tanácsnak és a területileg illetékes Orvosi Kamarának véleményét is.

(4) A fejlesztési programot fel kell terjeszteni
a) jóváhagyás céljából az illetékes egészségügyi közszolgáltatásról gondoskodó szervhez (3. §), valamint
b) a jóváhagyást követõen tájékoztatás céljából az Egészségügyi Minisztériumhoz.

(5) Nem kell fejlesztési programot készíteni a kizárólag alapellátást nyújtó egészségügyi közszolgáltatóknál (intézményben).

(14)15. §

Egyetemi klinika

(1) Az egyetemi klinika az orvostudományi (egészségtudományi) képzést folytató egye-tem (a továbbiakban: egyetem), illetve az egyetem által létrehozott klinikai központ keretében mûködtetett olyan szervezeti egység, amely elsõsorban a progresszív ellátás felsõ szintjén ellátan-dó gyógyító-megelõzõ feladatain keresztül biztosítja az adott szakterület - elméleti és gyakorlati képzését is magába foglaló - graduális, illetve postgraduális oktatását (tancélú betegellátás).

(2) Az egyetemi klinika szakterületét illetõen kapcsolatot tart más egészségügyi intézmé-nyekkel, részt vesz az orvostudomány adott ágának elméleti és gyakorlati fejlesztésében, illetve e területen kutatómunkát végez.

(3) Az egészségügyi intézmény a klinika elnevezés használatára csak az (1)-(2) bekezdé-sekben foglaltak teljesítése esetén jogosult.


(15)16. §
Klinikai központ

(1) Az egyetem a hozzá tartozó egyetemi klinikákból - az Oktatási Minisztérium elõzetes hozzájárulásával - egyetemi klinikai központot (a továbbiakban: klinikai központ) alapíthat.

(2) A klinikai központ közhasznú társaságként vagy közalapítványként hozható létre. A klinikai központban az egyetemen kívül tulajdoni hányadot - az egyetem döntésétõl függõen - csak az klinikai központ egyetemi klinika betegellátó tevékenységében érdekelt helyi önkormányzat, minisztérium, valamint az egyetemi klinika (betegellátó) gyógyító-megelõzõ tevékenységében résztvevõ munkavállaló szerezhet, azzal, hogy az államnak minden esetben többségi tulajdonnal (és irányítói joggal) kell rendelkeznie.

(3) A klinikai központ mûködtetési rendszere és az egyetem közötti szervezeti kapcsolat kialakítását az Egyetemi Tanács dönti el.

(16)17. §
Oktató kórház és oktató kórházi osztály

(1) Az egészségügyi képzés, szakképzés és továbbképzés gyakorlati szakmai ismereteit - az egyetemmel kötött szerzõdés alapján - olyan egészségügyi intézmény is nyújthatja, amely nem minõsül egyetemi klinikának.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi intézmény az egyetem döntése alapján használ-hatja az "oktató kórház" elnevezést.

(3) Amennyiben a képzési feladatokat csak az egészségügyi intézmény egyes szervezeti egységei látják el, az (1)-(2) bekezdésben foglalt szabályok értelemszerû alkalmazásával ezen szervezeti egységek jogosultak az "oktató kórházi osztály" elnevezés használatára.


(17)18.§

Az egyéni és társas egészségügyi vállalkozó


((1) Az egészségügyi dolgozók mûködési nyilvántartásában szereplõ és a külön jogszabályokban meghatározott szakképzettséggel rendelkezõ orvos jogosult egyéni egészségügyi vállalkozási tevékenység folytatására.)


(1) Az orvosok mûködési nyilvántartásában szereplõ és a külön jogszabályokban meghatározott szakképzettséggel rendelkezõ orvos jogosult egyéni és társas egészségügyi vállalkozási tevékenység folytatására. Társas vállalkozónak minõsül, aki gazdasági társaság, illetve közhasznú társaság tagjaként végez orvosi tevékenységet.

((2) Az egyéni egészségügyi vállalkozó érvényes mûködési engedély és felelõsségbiztosí-tási szerzõdés birtokában a saját nevében és saját felelõsségére nyújtja az engedélyében meghatá-rozott egészségügyi szolgáltatásokat.)

(2) Az egyéni és társas egészségügyi vállalkozó érvényes mûködési engedély és felelõsségbiztosítási szerzõdés birtokában az adott jogviszony-ból eredõ felelõsséggel nyújtja az engedélyében meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat.

((3) Az egyéni egészségügyi vállalkozó a vállalkozási tevékenységébõl eredõ kötelezettségeiért teljes vagyonával korlátlanul felel.)

(3) Az egyéni egészségügyi vállalkozó a vállalkozási tevékenységébõl eredõ kötelezettségeiért teljes vagyonával korlátlanul felel. A társas egészségügyi vállalkozó az adott gazdasági társaságra külön törvényben meghatározott felelõsségi szabályok szerint felel.

(4) Az egyéni egészségügyi vállalkozó (csak egy egyéni egészségügyi vállalkozást folytathat, és) egyidejûleg (nem folytathat más egyéni vállalkozást, illetõleg) nem lehet korlátlan felelõsséggel járó más vállalkozás (gazdasági társaságnak korlátlanul felelõs) tagja.


III. Az orvosi tevékenység végzésének formái
(18)19. §


(1) Orvosi, fogorvosi (a továbbiakban együtt: orvosi) tevékenység
a) alkalmazott orvosként,
b) szabadfoglalkozású orvosként,
c) vállalkozó orvosként, valamint
d) orvosi praxisközösség tagjaként látható el.

(2)Az orvosnak joga van eldönteni, hogy milyen formában kíván orvo-si tevékenységet végezni, és ezt a döntést az adott egészségügyi szolgáltató - a jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában - köteles tiszteletben tartani.

(3) Az orvosi praxisközösség mûködtethetõ bármely jelenleg is-mert társasági formában.

(4) A vállalkozó orvos egyéni egészségügyi vállalkozó, vagy gaz-dasági társaság tagja.

(19)20. §
Alkalmazott orvos

(1) Az alkalmazott orvos orvosi tevékenységet munkajogviszony, közalkalmazotti jogviszony vagy közszolgálati jogviszony keretében folytathat.

(2) Az alkalmazott orvos jogviszonyára az adott jogviszonyra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései irányadóak.

(3) (Az alkalmazott orvos szabadfoglalkozású orvosi tevékenységet nem folytathat) Az õt alkalmazó eü. intézményben a munkakörébe nem tartozó feladatokra, illetve más intézményben bármely orvosi feladatkörben szabadfoglalkozásúként, vagy vállalkozóként folytathat orvosi tevékenységet.


(20)21. §
Szabadfoglalkozású orvos

(1) Szabadfoglalkozású (orvosnak minõsül az) az orvos lehet az, aki MOK tag, szakorvosként szerepel az orvosok mûködési nyilvántartásában és (orvosi szakvizsgával rendelkezik és) a MOK illetékes szervezeténél szabadfoglalkozású orvosként regisztrálását kérte.


((3) A szabadfoglalkozású orvos tevékenységét szakmailag önállóan, saját felelõsségére végzi. A tevékenysége során a neki felróható módon az egészségügyi szolgáltatónak okozott ká-rért teljes felelõsséggel tartozik.)

(2) Szabadfoglalkozásúvá a regisztráció napjától válik az orvos.

(3) Szabadfoglalkozású orvos közszolgáltatás nyújtására csak a MOK által kiadott, a szabadfoglalkozású orvosként való regisztrációját iga-zoló dokumentum birtokában köthet szerzõdést.


(4) Nem lehet szabadfoglalkozású orvos
a) akit szándékos bûncselekmény miatt jogerõsen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítélt nem mentesül a büntetõítélet hátrá-nyos jogkövetkezményei alól,
b) akit az orvosi foglalkozás gyakorlásától eltiltottak, az ítéletben megjelölt ideig,
c) akinek megszûnt a MOK tagsága,
d) akit töröltek a mûködési nyilvántartásból.

(5).(2) Orvosi tevékenységet a szabadfoglalkozású orvos - jelen törvényben elõírt követelményeken túlmenõen - akkor folytathat, ha érvényes felelõsségbiztosítási szerzõdése van, és a 21-22. §-ok szerinti orvosi tevékenység ellátásáról szóló szerzõdést kötött

(6)(4) Az egészségügyi szolgáltatás során vagy azzal összefüggésben a betegnek okozott kárért a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény felel.

(7) A szabadfoglalkozású orvos tevékenységét szakmailag a 21.§ sze-rinti szerzõdés 22.§ (2) bekezdésének i) pontja szerint meghatározott munkarend alapján végzi. A szerzõdésbõl eredõ kötelezettségének vétkes meg-szegésével okozott kárért kártérítési felelõsséggel tartozik. A szabadfoglalkozású orvos vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést az egészségügyi szolgáltatónak kell bizonyítania.
(8) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a szabadfoglalkozású orvos egyhavi megbízási díját nem haladhatja meg. Az orvosi tevékenység ellátásáról szóló szerzõdés a kártérítés mértékét legfeljebb hathavi megbízási díj összegig határozhatja meg, ettõl érvényesen eltérni nem lehet. Szándékos károkozás esetén a szabadfoglalkozású orvos a teljes kárt köteles megtéríteni.

(5) A szabadfoglalkozású orvos részére a külön jogszabály szerinti mûködési engedély beszerzésére nincs szükség.

(9) A szabadfoglalkozású orvos jogosult mûködtetési jogot szerezni -szakellátást nyújtó részpraxisra. A szabadfoglalkozású orvosra a részpraxis jogosultjaként a vállalkozó orvosra vonatkozó szabályok al-kalmazandók.

(10)(6) Ha e törvény vagy ennek végrehajtására kibocsátott rendelet, illetve az orvosi te-vékenység ellátásáról szóló szerzõdés másként nem rendelkezik, a szabadfoglalkozású orvos joga-ira és kötelezettségeire a Polgári Törvénykönyv megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.


Az orvosi tevékenység ellátásáról szóló szerzõdés


21(22). §

(1) Az orvosi tevékenység ellátásáról szóló szerzõdés az egészségügyi szolgáltató és a szabadfoglalkozású orvos, illetve az orvosi praxisközösség között jön létre orvosi és ahhoz kapcsolódó tevékenység ellátására. Ilyen szerzõdést az egészségügyi szolgáltató vállalkozó orvossal is köthet.

(2) A szabadfoglalkozású orvos kizárólag olyan orvosi tevékenység végzésére kötheti meg a szerzõdést, amelyre nézve szakvizsgával, illetõleg tevékenység végzésére képzettséggel és jártassággal rendelkezik.

(3) Amennyiben a szabadfoglalkozású orvos orvosi praxisközösség tagjaként (keretében) végzi tevékenységét, az orvosi tevékenység ellátásáról szóló szerzõdést rá is kiterjedõ hatállyal a praxisközösség köti meg. A praxisközösség által kötött szerzõdésre a 22. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelõen alkalmazni kell.

(22)23. §

(1) Az orvosi tevékenység ellátásáról szóló szerzõdést írásba kell foglalni.

(2) A szerzõdés tartalmazza
a) az egészségügyi szolgáltató, illetve a szabadfoglalkozású orvos nevét és székhelyét (lakóhelyét),
b) a (megbízás) szerzõdés tárgyát képezõ orvosi tevékenység pontos meghatározását,
c) a (megbízás) szerzõdésidõtartamát,
d) az orvosi tevékenység végzésének helyét,
e) az orvosi tevékenység végzésének idejét,
f) a naptári évben elrendelhetõ ügyeleti, illetve készenléti eset számra és annak díjazására vonatkozó megállapodást,
g) a naptári évben önként vállalt ügyeleti, illetve készenléti eset számra és annak díjazására vonatkozó megállapodást,
h) a napi pihenõidõ ügyeletetet követõ biztosításának módját,
i) g) az orvosi tevékenység végzésének személyi és tárgyi feltételeit,
j) h) a szabadfoglalkozású orvos és az intézmény vezetése közötti munkakapcsolatot,
k) i) a szabadfoglalkozású orvos és az intézményben foglalkoztatott egészségügyi
dolgozók közötti munkakapcsolatot (utasításadási jog, együttmûködési
kötelezettség, stb.),
l) j)a megbízási díjat, illetve a díj kifizetésének idejét és módját, valamint
m) k)a szerzõdés megszüntetésére, a felmondásra vonatkozó szabályokat, továbbá a
felmondási idõ tartamát.
n) a MOK arra vonatkozó ellenjegyzését, hogy a szerzõdés feltét-elei megfelelnek a MOK és a Kormány egyetértésével kialakí-tott, s az általános szerzõdési feltételekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, valamint a MOK és a megbízói oldal képvi-selete egyetértésével kialakított jogszabályhoz nem köthetõ szerzõdési feltételeknek.


(3) A MOK naptári évenként egyeztetni jogosult:
a) A megbízási, készenléti/ügyeleti díjakat tartalmazó országos díjalapba kerülõ összeg mértékérõl a finanszírozásért felelõs kormányzati szervekkel,
b) A megbízási és készenléti/ügyeleti díjak legkisebb mértékérõl a finanszírozásért felelõs kormányzati szervekkel és a megbízói ol-dallal.
c) A megbízási, készenléti/ügyeleti díjak legkisebb mértéke Kor-mány rendeletben kerül kihirdetésre.
d) Törvény által nem szabályozott szerzõdési feltételeket illetõen a megbízói oldallal.

(3) Kormányrendelet a szerzõdés tartalmi elemeire további részletes szabályokat állapíthat meg, amelyektõl eltérni csak a felek megállapodása esetén lehet.

(4) A szerzõdés további tartalmi elemei - a MOK egyetértésé-vel - Kormányrendeletben kerülnek meghatározásra, amelyektõl eltérni csak a szabadfoglalkozású orvos javára lehet.

(5)(4) Eltérõ megállapodás hiányában az orvosi tevékenység ellátásához szükséges egyéb személyi feltételeket, a tárgyi feltételeket, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeit az egészségügyi szolgáltató térítésmentesen biztosítja.

(6)(5) Eltérõ megállapodás hiányában a szerzõdés határozatlan idõtartamra jön létre. A határozott idõtartamú munkaszerzõdés legrövidebb ideje 5 év, melytõl a felek közös megállapodással eltérhetnek.

(7)(6) A határozott idõtartamra kötött szerzõdés
a) közös megegyezéssel,
b) felmondással, illetõleg
c) azonnali hatályú felmondással szüntethetõ meg.

(7) A határozatlan idõre kötött szerzõdést mind az orvos, mind a megbízó felmondással
megszüntetheti. A felmondás idõtartama - az azonnali hatállyal történõ felmondás
esetét kivéve - három hónapnál rövidebb nem lehet.

(8) A szerzõdést mind az orvos, mind a megbízó felmondással meg-szüntetheti. Abban az esetben azonban, ha a szerzõdést az egészségügyi szolgáltató a határozott idõ lejártát megelõzõen felmondással szünteti meg, a megbízottat egyévi, ha a határozott idõbõl még hátralévõ idõ egy évnél rövidebb, a hátralévõ idõre jutó megbízási díja illeti meg.

(9) Az egészségügyi szolgáltató köteles felmondását megindokolni, melynek valósága és helytállósága tekintetében a bizonyítás az egészségügyi szolgáltatót terheli. A felmondási idõ legalább 3 hónap, melytõl a felek egyezõ akarattal eltérhetnek. Az egészségügyi szolgáltató felmondása esetén köteles a szabadfoglalkozású orvost a munkavégzés alól felmenteni. Ennek legalsó mértéke a felmondási idõ fele.

(10) A szerzõdést bármelyik fél írásban, részletes indokolással azonnali hatállyal felmondhatja, ha a másik fél a szerzõdésbõl származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentõs mértékben megszegi. Szakmai szabályszegés, illetve etikai vétségnek minõ-sülõ magatartás gyanúja esetén az egészségügyi szolgáltató, felmondási jo-gának gyakorlását megelõzõen köteles kikérni a hatáskörrel és illetékesség-gel rendelkezõ alábbi szervek elõzetes egyetértését:
- szakmai szabályszegés gyanúja esetén az ÁNTSZ valamint a Ma-gyar Orvosi Kamara egészségügyi szolgáltató székhelye szerint illetékes vá-rosi illetve megyei szervezete,
- etikai szabályszegés gyanúja esetén a Magyar Orvosi Kamara egészségügyi szolgáltató székhelye szerint illetékes megyei szervezete.

(11) Ha szerzõdést a szabadfoglalkozású orvos szünteti meg azonnali hatályú felmondással, a megbízó a rendes felmondás alapján járó megbízási díj kétszeresének kifizetésére köteles. A szabadfoglalkozású orvos követel-heti felmerült kárának megtérítését is.

(12) A szerzõdés jogellenes megszüntetése esetében a megbízó köteles megtéríteni a szabadfoglalkozású orvos elmaradt díját és a felmerült kárát.

(13)(9) Kormányrendeletben foglalt feltételekkel - az OEP bevonásával -olyan szerzõdés is köthetõ, amely szerint a szabadfoglalkozású orvos díjazásáról - az egészségügyi szolgáltató teljesítményigazolása alapján - közvetlenül az OEP gondoskodik.

(14)(10) A (8)-(13) bekezdésekben foglalt rendelkezésektõl érvényesen eltérni nem lehet.

(15) Ha e törvény, vagy ennek végrehajtására kibocsátott rendelet, illetve az orvosi tevékenység ellátásáról szóló szerzõdés másként nem rendelkezik, a szabadfoglalkozású orvos jogaira és kötelezettségeire, valamint az orvosi tevékenység ellátásáról szóló szerzõdésre a Polgári Törvénykönyv megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

(23)24. §


Orvosi praxisközösség

(1) Orvosi praxisközösséget bármilyen társasági formában két vagy több szabad foglalkozású orvos alapíthat. Praxisközösség tagja csak szabadfoglalkozású orvos lehet.

(2) A praxisközösség tagja köteles a praxisközösség által végzett orvosi tevékenységben
a társasági szerzõdésben foglaltaknak megfelelõ - személyes közremûködésre. A praxisközösség tagjának személyre szóló felelõsségbiztosítási szerzõdéssel kell rendelkeznie.

(3) Az orvosi praxisközösség kizárólag humán egészségügyi ellátás körébe tartozó tevékenységet folytathat.

(24)25. §
Vállalkozó orvos

(1) Vállalkozó orvos vállalkozói orvosi tevékenységet egyéni egészségügyi vállalkozás keretében, illetõleg gazdasági társaság vagy közhasznú társaság tagjaként végezhet.

(2) Vállalkozó orvos e minõségétõl függetlenül szabadfoglalkozású orvosként és alkalmazott orvosként is folytathat orvosi tevékenységet. A fenti Ebben az esetekben rá a szabadfoglalkozású orvosra vonatkozó, illetve az Mt. rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A vállalkozó orvos érvényes mûködési engedély és felelõsségbiztosítási szerzõdés birtokában a saját nevében és saját felelõsségére nyújtja az engedélyében meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat.

(4) Az egyéni egészségügyi vállalkozó a vállalkozási tevékenységébõl eredõ kötelezettségeiért vagyonával korlátlanul felel.

(5) Az szakellátást végzõ orvosok mûködtetési jogának részletes szabályait külön törvény határozza meg.

Záró rendelkezések

(25)26. §

(1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2002. január 1. napján lép ha-tályba.

(2) E törvénynek a szabadfoglalkozású orvosra, illetõleg az orvosi praxisközösségre vonatkozó rendelkezései 2003. január 1. napján lépnek hatályba.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti
a) az egészségügyrõl szóló 1972. évi II. törvény, valamint az egyes törvények és törvényerejû rendeletek hatályon kívül helyezésérõl szóló 1990. évi XXII. törvény 32-33. §-ai,
b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetésérõl szóló 1999. évi CIX. törvény 23. §-a, továbbá 24. §-ának (6) és (10) bekezdése,
c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetésérõl szóló 1997. évi CLIII. törvény 59. §-a,
d) a Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény 43. §-a,

e) az önálló orvosi tevékenységrõl szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) 1. § (2) bekezdésének a) pontjából az "és külön törvényben meghatározott esetben a kezelõorvos" szövegrész, továbbá a 3. § (5) bekezdése.

(4) Az e törvény hatálybalépése elõtt megkötött és a törvény szerint egészségügyi köz-szolgáltatás alvállalkozásba adására irányuló szerzõdéseket 2002. október 31.-ig felül kell vizsgálni és a 9. § rendelkezéseivel összhangba kell hozni. 2002. október 31.tõl az e törvény, illetve a végrehajtási rendeleteiben foglalt elõírásoknak meg nem felelõ szerzõdések érvényüket vesztik, illetve az e szerzõdések alapján nyújtott egészségügyi szolgáltatások tovább nem finanszí-rozhatók.
(5) A magántevékenység végzésére vonatkozó mûködési engedéllyel rendelkezõ orvosok-ra, fogorvosokra, gyógyszerészekre, klinikai szakpszichológusokra, valamint egészségügyi szak-dolgozókra 2003. január 1-jétõl az egyéni egészségügyi vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(26)27. §

E törvény hatálybalépésével egyidejûleg

a) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 3. §-ának 17. a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[17. Egyéni vállalkozó: az a magánszemély, aki az egyéni vállalkozói igazolványa alapján vállalkozási tevékenységet végez, az igazolványában feltüntetett vállalkozási tevékenysége tekinte-tében, továbbá ettõl függetlenül is]

"a) az a magánszemély, aki külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalko-zást, egyéni vállalkozó orvosi, klinikai szakpszichológusi, továbbá magán állatorvosi, illetve egyéb egészségügyi, szociális vagy gyógyszerészi magántevékenységet folytat;"

b) Az Szjtv. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"16. § (1) Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a ma-gánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezõgazdasági õstermelõ, a bérbeadó, a szabadfoglalkozású orvos, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, a gazdasági társaság magán-személy tagja által külön szerzõdés szerint teljesített mellékszolgáltatás, ez utóbbinál feltéve, hogy a tagnak a bevétele érdekében felmerült költségét a társaság a költségei között nem számolja el."

c) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szol-gáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § b) pontjának 2. alpontja helyébe a kö-vetkezõ rendelkezés lép:

[b) Egyéni vállalkozó:]

"2. a külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, egyéni vállalkozó orvosi, klinikai szakpszichológusi, továbbá magán állatorvosi, illetve egyéb egészségügyi és szo-ciális, gyógyszerészi magántevékenységet folytató természetes személy (a továbbiakban együtt: egészségügyi vállalkozó);"

d) A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 3. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az egészségügyi tudományterületen a (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételek teljesülésénél - az egyetem és az egyetemi klinikai központ között létrejött megállapodásnak megfelelõen - az egyetemi klini-kai központ keretében foglalkoztatottakat is figyelembe kell venni."

e) Az Ftv. 11. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A nem felsõoktatási intézménnyel történõ együttmûködés - az egyetemi klinikai központ, az oktató kórház (oktató kórházi osztály), valamint a (4) bekezdésben foglalt eset kivételével - a felsõoktatási intézmény feladatai közé tartozó képzés ellátására nem irányulhat."

f) Az Ftv. 116. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(2) Az egészségügyi felsõoktatási intézmények klinikai központjai - ennek hiányában a felsõoktatási intézmény - az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerzõ-désben foglaltak szerint
a) egészségügyi szolgáltatást nyújtanak az ellátási területükhöz tartozó biztosítottak szá-mára;
b) ellátják a jogszabályokból és a progresszív betegellátásból rájuk háruló feladatokat.

(3) Az egészségügyi miniszter ágazata tekintetében koordinálja az egészségügyi felsõokta-tási intézmények klinikai központjaiban - ennek hiányában a felsõoktatási intézményben - folyta-tott
a) betegellátó tevékenységet;
b) a tancélú gyógyító-megelõzõ tevékenységet;
c) ágazati kutató-fejlesztõ tevékenységet, kivéve a 9/E. § (1) bekezdésében foglalt elõi-rányzatot;

d) egészségmegõrzõ tevékenységet;
e) regionális ellátási tevékenységet.

(4) Az egészségügyi felsõoktatási intézmények klinikai központjai - ennek hiányában a felsõoktatási intézmény - részt vesznek a szakorvos-, a szak-fogorvos-, a szakgyógyszerész-, klinikai szakpszichológus, népegészségügyi szakember képzésében, beleértve a más felsõfokú végzettséggel rendelkezõk egészségügyi szak- és továbbképzését is. E képzéseket az egészségügyi miniszter koordinációval segíti.";

g) A Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: MOK tv.) 2. § (1) bekezdésének f) e) pontja a következõ fh) ec) ponttal egészül ki:
[2. § (1) A MOK e) egyetértési jogot gyakorol]

"ec) és részt vesz a szabadfoglalkozású orvosok, illetve az orvosi praxisközösség, valamint az egyéni vállalkozó orvosok és az egészségügyi intézmény között létrejövõ orvosi tevékenység ellátására vonatkozó szerzõdés általános feltételeit meghatá-rozó jogszabály kialakításában;"

h) A MOKtv. 2. § (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[2. § (1) A MOK]

"i) ajánlást ad az egyes orvosi szolgáltatások egészségügyi szolgálta-tók által megállapított díjtételei alsó határaira;";

i) A MOKtv. 2. § (1) bekezdése az alábbi új o) ponttal egészül ki:

[2. § (1) A MOK]

"o) A MOK az országos megbízási díjalapba belekerülõ összeg mértékérõl a finanszírozásért felelõs kormányzati szervekkel, míg a megbízási és ügye-leti díjak legkisebb mértékérõl a finanszírozásért felelõs kormányzati szervekkel, valamint a megbízó oldallal, továbbá a szerzõdés törvény által nem szabályozott feltételeit illetõen a megbízói oldallal naptári évenként egyeztetni jogosult.

j) Az Öotv. 2. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"2. § (2) A mûködtetési jog jogosultja a mûködtetési jog alapján bármely a mûködtetési jogot létesítõ engedélyben, illetve a törvény erejénél fogva szerzett mûködtetési jogot igazoló hatósági bizonyítványban megjelölt háziorvosi körzetben nyújtott önálló orvosi tevékenységet - akadályoztatásának jogszabályban meghatározott eseteit kivéve - csak személyesen folytathat."

k) Az Öotv. 3. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"3. § (3) Annak az orvosnak a számára, aki területi ellátási kötelezettség nélkül lát el az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott, az 1. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott körbe tartozó háziorvosi tevékenységet, a külön jogszabályban foglaltak szerint a Magyar Orvosi Kamara állapíthat meg mûködtetési jogot."

l) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 17. §-ának (1) bekezdése az alábbi v) ponttal egészül ki:

"v) az ingatlan egészségügyi célvagyoni jellege."

m) Az Inytv. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi szövegrész lép:

"(2) Az l)-v) pontokban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemû harmadik jogszerzõvel szemben."

(27)28. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a rendeletben határozza meg
a) a feladat-ellátási szerzõdések és a feladat-átvállalási szerzõdések pályáztatásával és a pályázatok elbírálá-sával kapcsolatos részletes szabályokat,
b) az egyetemi klinikai központ alapításával, mûködésével, valamint az egyetem és az egyetemi klinikai központ együttmûködésével kapcsolatos speciális részletszabályokat,
c) a MOK-kal való egyetértésben az egy orvos által - tevékenysége ellátásának formájától függetlenül teljesíthetõ munkavégzési, ügyeleti és készenléti idõre vonatkozó szabályokat, valamint
d) az orvosi tevékenység ellátására vonatkozó szerzõdés és az annak alapjául szolgáló általános szerzõdési feltételek részletes szabályait,

(28)29. §

Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a) az egészségügyi közintézmények vezetõjének és vezetõ helyetteseinek képesítési követelményrendszerét, illetõleg a vezetõi megbízatás betöltése érdekében kiírt pályázat részletes eljárási szabályait,
b) az egészségügyi közszolgáltatások alvállalkozásba adásának szakmai feltételeit,
c) az országos és/vagy regionális feladatkört jelentõ egészségügyi közszolgáltatások körét, illetve regionális feladatkör esetében ezek földrajzi lehatárolását,
d) az egészségügyi közintézmények szakmai fejlesztési programjára vonatkozó szakmai szabályokat, valamint
e) az egészségügyi közintézmények mûködési rendjére vonatkozó szabályokat.


…§
Az orvos jogállása


(1) Az orvos, orvosi diplomája, illetve szakképesítése birtokában autonóm szakmai döntéseken alapuló betegségmegelõzõ és gyógyító tevékeny-ségek önálló végzésére jogosult.

(2) Az orvos jogosult megválasztani orvosi tevékenységének formáját.

(3) Az orvos - orvosi tevékenységének formájától függetlenül - szakmához és munkavégzéshez fûzõdõ érdekeinek védelmében jogosult a Magyar Orvosi Kamarához fordulni.

(4) Az orvos, az orvosi tevékenységéhez fûzõdõ feladatainak ellátásá-ért a szakképzettségével és szakmai felelõsségével egyenes arányban álló díjazásra jogosult.


….§
Az egészségügyi közfinanszírozás alapelvei

(1) A közfinanszírozásnak mértékében fedezetet kell nyújtania:
a) mind a szakmailag elvárható, mind a szakmailag még szükséges eü. szolgáltatások biztosítása során reálisan felmerülõ mûködési és fenn-tartási költségekre,
b) az egészségügyi szolgáltatásban résztvevõk képzettségével és felelõsségével arányban álló díjazásra,
c) az egészségügyi szolgáltatásban használatos eszközök visszapótlására,
d) az egészségügybe történõ befektetések megtérülésére,

(2)A közfinanszírozás forrásait szektor semlegesen, egységes szempontok alapján és arányosan kell elosztani.




WebDoki      http://www.webdoki.hu/cikk.php?id=1001&datum=1002815146