FAKOOSZ SAJTÓFIGYELŐ
Mi lesz a háziorvoslással? / Forrás: Viággazdaság-Webdoki /
Sokat rontott a háziorvosi praxisok helyzetén az úgynevezett alapellátási amortizációs átalány januári hatályon kívül helyezése – állítja Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. Az átalány nyújtását egy 2001-es rendelet szabályozta, amely szerint a biztosítóval szerződésben lévő doktorok a gyógyítás kötelező minimumfeltételeinek teljesítése érdekében különféle eszközök vagy a rendelő megvásárlására hitelt vehetnek fel. A havi törlesztés 25–100 ezer forintos részletét az OEP-en keresztül az állam fizeti.
A döntés ellentétes a kormányzat 21 lépés programjával, amely szerint azért kell kiemelten kezelni az alapellátást, hogy a betegek lehetőleg itt kapjanak befejezett ellátást, hiszen ez olcsóbb a kórházi gyógyításnál – mondja Éger.
A szaktárca szerint azért függesztették fel az újabb szerződések megkötését, mert visszaéléseket tapasztaltak. Volt, aki a hitelből vett eszközöket a magánrendelőjében használta. Közpénzekről lévén szó ezért döntöttek a teljes körű ellenőrzésről, amelyet a megyei egészségbiztosítási pénztárak (mep) végeznek, annak lezárásáig nem lehet újabb hitelszerződést kötni.
Éger megjegyezte: a háziorvosok 90 százaléka vállalkozó, így nincs külön állami és magánrendelőjük, tehát nincs módjuk a visszaélésre. Egyébként a hitelfelvétel előtt és annak felhasználása idején is folyamatosan ellenőriztek a mep szakemberei, annak lefutását követően pedig tételesen el kell számolni. A kamara egyébként partner a visszaélések felderítésében, de a kollektív bűnösség sugallatát elutasítja – tette hozzá.
E döntés nélkül is kritikus pontot ért el a háziorvosi praxisok eltartóképessége, hiszen az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) kapott bevételük elértéktelenedik – állítja Kertai Aurél, a MOK alapellátási szekciójának elnöke. Egy 1500 lakost ellátó, „jó” helyen lévő rendelő OEP-bevétele kisebb, mint a közalkalmazottként dolgozó orvos jövedelme, így nem vonzó a praxis megvétele. Egy nővérrel, egy írnokkal és egy takarítónővel dolgozó vállalkozó orvos évi OEP-bevétele 7,5 millió, míg ugyanilyen létszámmal, közalkalmazottként működő rendelőé eléri a 9 millió forintot – állítja Kertai, aki úgy látja, a háziorvosok helyzetén segíthetne az évek óta ígért praxisalap, ez vásárolná meg, majd adná el az üresen maradt praxisokat.
Kapócs Gábor, az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkára egyetért az alap létrehozásával, véleménye szerint azt paritásos alapon valósíthatnák meg az orvosok és az állam. A létrehozását szolgáló koncepció az idén el is készülhet – mondta a Nemzeti Egészségügyi Tanács múlt heti ülésén.
A szaktárca felmérése szerint egyébként heterogén okok miatt maradnak orvos nélkül a háziorvosi rendelők. Előfordul, hogy a helyettesítés fenntartása a közeli település orvosainak érdeke, sok helyen az önkormányzat hozzáállása a gátló tényező, de tény az is, hogy a praxisok szociális-gazdasági környezete taszító az orvosok számára. A heterogenitást jelzi, hogy a tárca fél évvel ezelőtti felmérése szerint a 64 tartósan üres háziorvosi rendelő fele volt csupán hátrányos helyzetű régióban.
Nógrádi Tóth Erzsébet
Már tavasszal jön a mindentudó taj-kártya
Várhatóan áprilisban kezdődik az elektronikus egészségbiztosítási kártya tesztelése. Első lépésben három megyében 10 ezer lakos kap új, chipes kártyát, amelyet 2008-tól kell bevezetniük az uniós tagállamoknak. A kártya révén az egészségügyi szolgáltatók adminisztrációs terhei várhatóan jelentősen csökkennek, egyebek között szükségtelenné válik a jelenlegi beteg-orvos találkozók részletes jelentése. A kártya használatakor a szükséges adatok azonnal az OEP feldolgozóközpontjába kerülnének - olvasható a Napi Gazdaság című lapban.
Az OEP informatikai rendszere várhatóan az év közepétől alkalmas lesz a taj-kártyák érvényességének ellenőrzésére - eddig a rendszer csak azt tudta, hogy az adott szám passzív vagy aktív. Ám az APEH csak év végére ígéri azt az átalakítást, amelynek révén pontosan követhető lesz, hogy az adott kártyatulajdonos jogosult-e a tb szolgáltatásaira.
Forrás: Napi Gazdaság -Webdoki
Sztrájkolnak a német orvosok
Németország orvosainak nagy része sztrájkol. Berlinben lényegében csak a sürgősségi ellátás "üzemel". A fővárosban tömeges demonstrációra kerül sor, a praktizáló doktorok soha nem tapasztalt egységben lépnek föl az állami, a kormányzati előírások ellen.
Azt mondják a tiltakozók, hogy túl sok papírmunkát kell végezniük és az arra fordított idő a gyógyítás kárára megy. Kifogásolják továbbá, hogy a regisztrációba vett páciensektől 10 eurót kell mindig kérniük. Ez természetesen a betegeket is idegesíti, az államnak viszont összességében ez komoly plusz bevételt jelent.
Mindenestre a praxisdíj bevezetése óta csökkent az orvosok forgalma és valójában ez a forgalom visszaesés a német doktorok fő gondja. A berlini magánrendelők egyharmadát csőd fenyegeti.
Németországban szabad az orvosválasztás, a kezelési díj nagy részét a biztosítók fizetik ki az orvosoknak. A kormány problémája, hogy túl sok vényes gyógyszert írnak föl, amelyért az egyre szegényedő társadalombiztosításnak, betegbiztosítási kasszának további plusz költséget okoznak. Az már egy másik kérdés, hogy a nagy gyógyszergyárak érdekeltté teszik a doktorokat az új termékek terjesztésében.
Zentai Péter (Berlin), MR
Forrás: Magyar Rádió Online -Webdoki
Ismét választható önkormányzati képviselőnek a háziorvos!!!
Az Alkotmánybíróság 2006. február 14-én kelt ítéletében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. tv. 5.§ e. pontját alkotmányellenesnek minősítve azt megszüntette.
Az Alkotmánybíróság 2006. február 14-én kelt ítéletében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. tv. 5.§ e. pontját alkotmányellenesnek minősítve azt megszüntette.
Ez azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság helyt adva több indítványtevő - így elsők között a Magyar Orvosi Kamara - kérelmének, döntésével megnyitotta az utat a soron következő önkormányzati választások alkalmával az érintettek ismételt képviselővé választásának lehetősége előtt.
Forrás: MOK honlap - Webdoki
Még több bürokrácia a rendelõkben
Január elseje óta annak a betegnek, aki a szakorvosi rendelõben a sebészetet, a szemészetet vagy az ortopédiai rendelést kívánja panaszával felkeresni, beutalót kell kérnie körzeti orvosától. Ez újabb terhet rótt a már amúgy is túlterhelt háziorvosi szolgálatra. Most pedig kötelezõvé tesznek a háziorvosoknak egy olyan felmérési-nyilvántartási rendszert, amellyel napi munkájukat jó esetben egy-másfél, de olykor két-három órával meghosszabbítják. Azaz kevesebb gyógyítás-megelõzés, több bürokrácia.
Még több bürokrácia a rendelõkben Azaz kevesebb gyógyítás-megelõzés, több bürokrácia. Még azt is fel kell majd tüntetni a felettes hatóság megkívánta kimutatásban, hogy gyalog, közforgalmi jármûvel vagy más módon jut-e el a rendelõbe a beteg. Az az érzésem, hogy a minisztériumban és egyéb fõhatóságokon az egészségüggyel elméleti-gazdasági szinten foglalkozó orvosok, teljesen elszakadván a gyógyító munkától, elvesztették a realitás iránti érzéküket.
Javaslom, hogy a nem gyógyító munkával foglalkozó hivatalokban mûködõ orvosoknak tegyék kötelezõvé, hogy idõnként kórházakban, rendelõintézetekben és körzeti orvosi rendelõkben végezzenek tényleges gyógyító munkát. Akkor talán kevesebb, a bürokrácia terjedésével járó intézkedést hoznának a gyógyító orvosok terhére.
Dr.Del Medico Imre
Budapest
Forrás: Magyar Hírlap -Webdoki
Elismerés
Az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia Dr. Rosivall Lászlót, a Semmelweis Egyetem professzorát, illetve kutatóorvosát 2006. március 10-én tagjává választotta. Az erről szóló diplomát március 11-én ünnepélyes keretek között a Saltzburgi Palota dísztermében vette át. Az Akadémia célja, hogy a tudományok és a művészetek egységével a határokat és tudomány területeket átívelően dolgozzék az európai tudás, illetve tudományok további fejlődéséért és elősegítse, hogy mindenki egyenlő eséllyel jusson az információkhoz és a tudományokhoz. Az Akadémia hét szakosztályból áll (humán tudományok, medicina, művészet, természettudomány, társadalomtudomány jog- és közgazdaságtan, technikai és környezeti tudományok, világvallások). A nemzetközi szakértő tagság az elmúlt években jelentős és útmutató tudományos ajánlásokat és projekteket dolgozott ki az európai vezetés számára, mely egyre fokozottabb mértékben támaszkodik az Akadémia véleményére.
A kelleténél többször csengetik a 104-et
A mentőszolgálathoz befutó hívásoknak csak töredéke igényel valóban helyszíni mentést.
Indokolatlanul sokszor csengenek az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) segélykérő telefonjai. Győrfi Pál szóvivő a Weborvosnak elmondta: leggyakrabban nem rosszindulatból, hanem tájékozatlanságból hívják feleslegesen a mentőket: a tapasztalatok szerint sokan érdeklődnek kórházi rendelések, orvosok elérhetőségei iránt, mások egészségügyi problémáik megoldását várják a diszpécserektől.
A mentőknél azt nem tartják gondnak, ha valaki az adott település sürgősségi orvosi ügyeletének elérhetősége után érdeklődik, ám olyan is gyakran előfordul, hogy a betelefonálók krónikus fejfájásukat vagy egy kényelmetlen cipő által okozott lábfájásukat vitatnák meg a telefonközpontban ügyeletet teljesítő diszpécserrel.
– Szeretnénk csökkenteni a valójában nem nekünk célzott hívások számát. Erre azért van szükség, hogy a valóban segítségre szorulóknak nehogy azért kelljen akár egy-két perccel is többet várniuk, mert egy indokolatlan hívás miatt éppen foglalt a vonal – mondta Győrfi Pál, majd hozzátette: terveik szerint az év második felében egy felvilágosító, tájékoztató kampányt indítanak, hogy javítsák a telefonálási és segítségkérési kultúrát.
Nagyobb bajt az okoz, amikor a mentők feleslegesen vonulnak ki egy-egy helyszínre. Ez két okból adódhat: a betelefonáló rosszul mérte fel a helyzetet, s nincs is szükség mentőre, esetleg a segítségre szoruló nem várja meg az orvost – utóbbi eset jellemzően a hajléktalanok esetében fordul elő. Ezen felül a rosszindulatúan vaklármát fújók is időről-időre adnak munkát a mentőknek: a szórakozásból vagy haragosuk elleni bosszúból annak házához éjszaka mentőt hívók nemcsak anyagi kárt okoznak. A mentőre adott időpontban máshol ugyanis valóban szükség lehet. Ezen felül a közlekedők biztonságát is veszélyeztetik a rosszindulatú hívók: a városon keresztül száguldó mentőautók növelik a baleseti kockázatot – vakriasztás esetén ráadásul teljesen értelmetlenül.
Forrás: Weborvos B. Papp László
|
