 |
|
 |
| KÖR 1999 Január: OKOSAN |
Tavaly augusztusban elhunyt az egri kórház újszülött osztálya fõnõvére. Utolsó kívánsága az volt, hogy tegyenek meg mindent annak kiderítésére, mi a magyarázata az osztály dolgozói körében halmozottan jelentkezõ rákos megbetegedéseknek. Az elmúlt tíz évben nyolcuknak daganat okozta a halálát, és hat nõvérnél találtak tumort. Egyesek, az 1976 és 1992 között a nõvérszobában szabálytalanul mûködtetett gázsterilizálóból a légtérbe kiáramló etilénoxidot jelölik meg az érintettek súlyos egészségkárosodásának okaként. A vélekedés nem alaptalan. A Lyoni Rákkutató Ügynökség (IARC) beosztása szerint az etilénoxid a 2A kategóriás, az emberben valószínûleg rákkeltõ hatású vegyi anyagok csoportjába tartozik. Hasonló rizikót jelentenek a gyógyításban használt citosztatikumok. Csak remélhetô, hogy minden kórházban az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés követelményeinek megfelelõen készítik elõ a daganatellenes szereket a betegek kezeléséhez.
A betegellátásban dolgozók egészségét és életét számos foglalkozási eredetû kórok (fertõzések, sugárártalmak, a mutagén és carcinogén hatású anyagok stb.) veszélyezteti. És akkor még nem szóltunk az egyik kiváló szerzõtõl az egészségügy szuicidogén mikroklímájának nevezett, munkánk jellegétõl, munkakörnyezetünktõl is facilitált, autoagresszív késztetésekrõl. “Minden harmadik orvos pszichiátriai kóreset - Sokan az öngyilkosságot választják” – így sommázta a kérdést egyik napilapunk.
Az orvos szüntelenül nagy fizikai és pszichés nyomás alatt él abból adódóan, hogy a nap 24 órájában minden elképzelhetõ segítséget meg kell adnia minden hozzá forduló betegnek. A hosszú munkaidõ, az orvostudomány növekvõ komplexitása, a folyamatos képzés fizikai-szellemi terhei, az orvos kiszolgáltatottsága és bizonytalan jövõképe frusztrációhoz, kimerültséghez vezet. A praxis szolgálata, az állandó õrségben állás megakadályozza az életet gazdagító társadalmi kapcsolatok kialakulását, majd az egyedüllét, az elszigeteltség és reménytelenség okává válik. Kialakul a kiégettségi tünetegyüttes.
Az orvosok öngyilkossági rátája világszerte két-háromszorosa a teljes népességének. Nagy-Britanniában a nõi öngyilkosságok listáján az ápolónôk állnak az élen, de az ezt követõ hat helyen is egészségügyi vagy azzal kapcsolatos szakmák vannak. Hazánkban, 1997-ben, 3400 esetben volt a halál oka szuicidium, az össznépességre számított ráta 33,4 százezrelék. Az orvostársadalomra vonatkozó megbízható adattal nem találkoztam, de a harmincezer betöltött orvosi munkakörre vetített két-háromszoros ráta elborzasztó!
A kiégettséghez vezetõ eseménysor megfeleltethetõ egy átlagos falusi körzetet ellátó orvos életének vázlatos leírásával. Ha a munkánk egyben kórunk is, saját lelki betegségünket menet közben kellene felismernünk és gyógyítanunk, mielõtt az önpusztító örvény elragadna. Hacsak meg nem elõz ebben bennünket az elhanyagolt szóma, a guruló kilók, kiugró higanymilliméterek, süllyedt ST-k végzetes racionalitása. Nehéz szembenézni önmagunk gyarlóságával, hiszen az orvos köszönõ, de ellenséges viszonyban van a Halállal és udvari szállítóikkal: a Kórral, a Nyavalyával, a Betegséggel. Ilyen körülmények között a beteg orvos elképzelhetetlen az orvos és környezete számára is. Mindaddig, míg egyetlen kiváltságaként soron kívül diagnosztizálhatja önön maga szívinfarktusát.
A sorsszerûen bekövetkezõ betegségeken, baleseteken túl a betegellátásban közvetlenül foglalkoztatottakat számos, csak a munkakörükkel összefüggõ egészségkárosító hatás éri. Ezek specifitása, az egészségügyben dolgozók két-háromszázezres nagyságrendje a BM, HM vagy a MÁV dolgozókat ellátó egészségügyi intézményrendszerekhez hasonlatos szervezet létrehozását igényli.
Jól tudom, hogy gazdagabb és békésebb idõkben sem fért volna el az egészségügy koncepciójában egy ilyen elképzelés. De nem lenne érdemes megpróbálnunk megvalósítani legalább az alapellátási életforma szintjén? Tárjuk fel ezer falusi orvos egészségi állapotát néhány egyszerû és jól értelmezhetõ adat segítségével! Ezek: az életkor, a nem, a munkában eltöltött évek, és a BNO-10 kódrendszerével definiált betegség vagy kóros állapot jelentkezése életkorunk szerint. Alapkövetelmény tagságunk teljes körû részvétele mellett az õszinte, részletes, pontos és gyors válaszadás. A bizonyító erejû adatokkal már okosan érvelhetünk a magunk kártyáiból fenntartott, a magunk által ellátott, a magunk és közvetlen munkatársaink, talán családtagjaink szolgálatára is létrehozott körzet érdekében. OKOSAN. Országos Körzet Orvosi Segítségéül Aszklepiosz Nemzetségének
- Dr Gombay Csongor Répcelak - |
|
 |
 |
|
|
 |
