 |
|
 |
| Olvasópróba |
OLVASÓPRÓBA Dr Hankiss János rovata
(Dr.) ISA SCHNEIDER: „Hordalék”, „Judit Szimfoniája” és „Különös Szerető”, három regény ismertetése. KuK kiadó.
Isa Schneider Erdélyből Németországba származott orvosnő, sokoldalú egyéniség, aki gyógyító hivatása mellett fest és regényeket ír. Eddig tudtunkkal öt kötete jelent meg. Mi fogja egységbe ezeket a könyveket? A trianoni békediktátum által elszakított erdélyi magyarság hányatott sorsa. Szereplői a véres diktatúrában kínlódva utat kereső fiatal nők és férfiak, akik, mint az írónő, általában kikerülnek külföldre, szóval hányattatásaik után nyugalmat lelhetnének, - de az átélt megpróbáltatások, megaláztatások nem gyógyuló nyomokat égettek beléjük, amelyek egyre átütnek, megrendítik majd tönkreteszik kapcsolataikat . Ahogy Magyarország nem heverte ki a clémanceau-i gonoszságot, úgy viselik bennszorult és kirekedt tagjai is a gyűlölet átkát. A „Különös Szerető”, A „Judit Szimfoniája” –ban női sorsok bontakoznak ki. Egyedül a „Hordalék” írja le egy férfi kálváriáját majd tragédiáját. Gyerekkorától bontja ki a fiú sorsát, akit megkörnyékez a sécuritate erőszakszervezet, elhurcolják apját, aki öngyilkos lesz (vagy megölik?). Apja egy szép intelmet hagyott rá, érdemes idézni: Arra bíztatja, képzeljen el egy fiókos szekrényt. „A rossz emlékeket, a nehezen feldolgozható történéseket … zárd el az alsó fiókba. A szépségeket, kellemes emlékeket tedd a felső rekeszekbe. …Színezd ki a képeket magadban,… ne zárd el őket, hogy mindig utánuk nyúlhass, ha szükséged lesz rá.”
Minden atrocitást elkövetnek ellene: családi lakásukat elkobozzák, kizárják az egyetemről, amiért „rosszul festette ki a lakást, amit egy elvtárső szerzett meg magának. Ráadásul száműzik egy sóbányába.
Amivel nincs vége a borzalmaknak, amelyet a magyargyűlölet és a kommunizmus könyörtelensége mér rá egy emberre, aki nem alkuszik. Az olvasó végigéli nemcsak a főszereplő sodródását rémesebbnél-rémesebb beosztásokba, ahol egy világvégén levezetett és rosszul sikerült szülést fejszével oldana meg a leendő apa, hanem a férfi apjának vallatását a román erőszakszervezet pincéjében. Találkozását ismeretlen törvénytelen fiával, akit aztán menekülése közben a határőrség „szeletel fel” motorcsónak-jával a folyóban. Mindehhez neki asszisztálnia kellene. Az utolsónál elfogy az erő, és rázúduló betegség aztán pontot tesz erre a szenvedéstörténetre. A regény grand guignol lenne, ha nem a szemtanú beszámolója lenne rémuralmi történelmünkről. A regény a folyamatos összemorzsolódás balladája, történés-olvasmány. Az olvasó dolga, hogy indulatait, gondolatait, rémületét a történések köré szője.
A két másik regény, A „Különös Szerető” és a „Judit Szimfóniája” női főszereplőn át mutatja be a csaucseszkú- rémuralomban való vegetálást. A szereplők vagy maradnak, és életük elporlad, vagy sikerül kimenekülniük, egyesek gazdagabb világba jutnak, ám az átéltek ott se hagyják őket igazán boldognak lenni: Meggazdagodni lehet esetleg, de elfelejteni azt, amit maguk mögött hagytak, aligha.
Mindhárom regény nehéz olvasmány. Azért nehéz, mert a történelem és embertelen kivitelezőinek könyörtelensége valóság, a regényalakok mögött az ott élő emberek –főleg magyarok és németek,- átélt szenvedései törnek elő. A rosewelti-churchilli totalis érdektelenség által ránk omlasztott parancsuralmi rendszer kínlódását az anyaország lakói is végigszenvedték, de ahol erre még elfogult és elszabadult soviniszta gyűlölet is rárakódott, ott valóban az iszonyat tombolt.
A KuK kiadó nagyon szép külalakban, nyomtatásban nyújtja át ezeket a történeteket, amelyek címlapját a szerző festményei ragadják meg a figyelmet.
Hankiss János
|
|
 |
 |
|
|
 |
