Vállalkozók figyelmébe

Az elmúlt időszak jogalkotói tevékenysége naponta eredményez újabb és újabb jogszabályokat, amelyek az elkövetkező év(ek)re nagy hatással bír.
Elsőként a házipénztáradóról szóló törvényről ejtünk pár szót, a törvény csak a társasági adó szerint adózókat érinti. A házipénztáradóról szóló törvényt az Alkománybíróság megsemmisítette, így az 2007. január 1-jétől nem lép hatályba. Ez egyben azt is jelenti, hogy jogszabályi oldalról továbbra sincsen szabályozva sem a készpénzforgalom, sem a házipénztárban tartható összeg nagysága.
A házipénztárral kapcsolatosan két nagyon fontos szempontot azonban mérlegelni kell.
Egyrészt az Alkotmánybíróság döntése nem érinti a 2006. évi SZJA-törvény módosításában meghatározott kedvezményes osztalék kivételi lehetőséget. A hivatkozott jogszabály lehetővé teszi, hogy a meghatározott képlet (a számításhoz az átlagos napi készpénz záróegyenlegeket és az átlagos napi készpénzforgalmat kell figyelembe venni) alapján kiszámolt összeg erejéig a társaság tulajdonosai az előző évek felhalmozott eredménytartaléka terhére 10 %-os mértékű osztalékadóval (amelynek megfizetéséhez automatikus részletfizetési lehetőség kapcsolódik). Az osztalék összegének meghatározása azonban komoly odafigyelést igényel. Először is a vállalkozásnak a 2006. évi adózott eredményét kell meghatároznia. Az adózott eredmény ismeretében a taggyűlés dönthet az osztalék felvételéről. Az osztalék kifizetésénél kötelező előírás, hogy először az adott évi adózott eredményről kell rendelkezni, majd ezt követően lehet a korábbi évek felhalmozott eredménytartaléka terhére kifizetést kezdeményezni. Példán bemutatva: ha a vállalkozás 2006. évi adózás előtti eredménye 5.000 e Ft volt, a fizetendő TÁNYA és különadó összege 867eFt (feltételezzük, hogy semmilyen csökkentő kedvezményt nem tud figyelembe venni), az adózott eredménye 4.133 e Ft. A már hivatkozott képlet szerint a kedvezményes osztalék körébe vonható házipénztári rész a példa szerint 8.000 e Ft, a társaság szabad eredménytartaléka 35.000 e Ft, a saját tőke összege 38.000 e Ft. A taggyűlés döntése szerint a tulajdonosok részére fizetendő osztalék összege összesen 10.000 Ft, amelyből a tárgyévi eredmény terhére kifizetendő összeg 4.133 e Ft, a korábbi évek eredménytartaléka terhére kifizetendő összeg 5.867 e Ft.
Adózási szempontból a tárgyévi eredmény terhére kifizetendő osztalék utáni adók összesen 1.199 e Ft (25%+ 4%), az eredménytartalék terhére kifizetendő osztalék utáni adó összege 587 e Ft (10%, mivel a házipénztári rész ezt lehetővé teszi), amely megfizetésére részletfizetés kérhető.
A kedvezményes kivételi lehetőséggel annak a vállalkozásnak érdemes élnie, ahol magas a házipénztár állománya, nagy a felhalmozott eredménytartalék összege, viszont alacsonyabb a 2006. évi eredménye.
Másrészt véleményem szerint 2007. évben az adóhivatal részéről minden bizonnyal jelentős ellenőrzés várható a házipénztári egyenlegekre vonatkozóan (valószínű, hogy a 2006. évi bevallások adatait lehet majd erre felhasználni).
Az elmúlt napokban az Országgyűlés elfogadta a vizitdíjról szóló törvényt. Jelenleg ugyan még a pontos részletek nem ismertek, azonban a nyilvántartási teher minden bizonnyal megemelkedik.
A háziorvosoknak a vizitdíj átvételéről számlát/nyugtát kell kibocsátani. A számlát célszerű lesz három példányos tömbben kiállítani (egy példány a betegé, egy példány a könyvelésé, egy példány a tömbben marad), a nyugtatömböt pedig a betelést követően lehet átadni könyvelésre. A vizitdíj összege – ha nem lesz rá ellenkező előírás – teljes egészében adóköteles bevétel lesz, amely az iparűzési adónak és a különadónak is az alapja lesz. A vállalkozásnak a számlatömbökről, nyugtatömbökről szigorús számadású nyilvántartást is vezetnie kell. A pontos elszámolás érdekében a vállalkozásoknak célszerű lenne majd névre szóló összesítés készítése is egy-egy időszakra vonatkozóan, amely például számlázóprogram használatával biztosítható. Egy számlázóprogram bekerülési költsége kb. 10.000 Ft, a lapok nyomtatási költsége kb. 10 Ft, megfelelően gyors eszközökkel az időigény minimális, bár ez is kezelésre fordítható időből fog elmenni. A számlázóprogram használata mellett szól az is, hogy a betegek egy része a számlákat nem őrzi meg, s gyakori lesz a másolati példány kiadásának igénye is, amelyet a vállalkozás nem tagadhat meg.
Érdekes problémát vet fel, ha a beteg vizitdíj fizetésre kötelezett, de mégsem fizet, ez ugyanis a vállalkozásnál elengedett követelés, amely után a nyereségjellegű adót meg kell fizetni.
Nem ismertek a kedvezményes vizitdíj elszámolásának szabályai sem, nem lehet tudni, hogy a teljes összeg illeti meg a háziorvost, vagy csak a kedvezményes összeg, esetleg önkormányzattól járna jóváírás stb.
A vizitdíj bevezetése miatt minden bizonnyal megnő mind a háziorvosok, mind a vállalkozások könyvelését végzők adminisztrációs terhe, s emiatt költsége is.
Székesfehérvár, 2006. december 12.

Tamás Szilvia
Szfvár, Lakatos u. 5.