 |
|
 |
Vizitbérlet, vizitdíj |
Vizitbérlet, vizitdíj
Nem hittem volna, hogy három évtized után még lehet valami, ami ennyire megvisel lelkileg ebben a körorvosi munkában. Korábban hosszú évekig vezettem kézigyógyszertárat, akkor is aprópénzzel kellett bánni. Azt hittem: ezt a háromszáz forintot beszedni, nem lesz különösebb teher. Tévedtem. Amikor az első beteg bejött a rendelőbe február 15-én, úgy kezdte, mintha misem történt volna. Panaszkodott. Nejemmel, - aki ápolónőként mellettem dolgozik, - hallgattuk egy ideig, de kénytelenek voltunk rákérdezni a vizitdíjra, mert a számítógép parancsa kérlelhetetlen, kikerülhetetlen. Addig nincs továbblépés, amíg ezt le nem rendezzük. S mindez öt percenként ismétlődött. Rettenetesen megviselt a dolog. Egy hétig bírtam, rágódtam: mit kellene kitalálni? Nem állítom, hogy fantasztikus az ötlet, azt sem mondom, hogy boldog ettől bárki, de valamit enyhített a helyzeten a jelenlegi gyakorlat, amit Sárkeresztesen már harmadik hete bevezettünk. A váróban már évek óta sorszámtábla lóg, ezt most két új fiókkal bővítettem. Az egyikbe a vizitbérlet nyomtatványa, a másikba napijegy került. A rendelet lehetőséget ad arra, hogy minden jogi személy bérletet bocsásson ki, melynek tartalmaznia kell az előírt adatokat: név; TAJ szám, kibocsátó stb. A nyomtatványt kétszer akkorára szerkesztettük, mint a TAJ kártya, így összehajtva a két okmány egymás mellett jól megfér. A beteg megválaszthatja, hogy 5-től 10 alkalomig hány megjelenésre jogosítsa a bérlete. A befizetett összegről nyugtát kap, s egy időrre elfelejthetjük a 300 forintokat. Legutóbb egy házhoz hívás során „áldottam az eszemet” . Mindent vittem magammal, kivéve a nyugtatömböt. Amikor a vizitdíj szóba került, a beteg elővette a bérletét, s minden megoldódott. Eddig közel száz esetben éltek pacienseim ezzel a lehetőséggel. A sorszámtábla másik fiókjában a napijegy lapul. Ezt is nyomdában készíttettem, mert rablás az, amit velünk nyomtatvány ügyben csinálnak. ( Beutalót például 9 forintért kaptam a boltban. A nyomda 2 forint negyvenért csinálta meg ugyanezt úgy, hogy a hátuljára még egy kis verset is nyomattam. Amíg várakozik, addig sem unatkozik…) A napijegy tartalma minden kívánalomnak megfelel, két példányos ugyanúgy, mint a vizitdíjautomata által kiadott nyomtatvány. A beteg a váróban kitölti, s kezében a sorszámmal, a napijeggyel vagy bérlettel érkezik a rendelőbe. Első kérdése automatikusan ez: Kinek adhatom? Ezt érzem a legnagyobb nyereségnek, mert így a beteg az, aki a témát felveti, a számítógép el tud indulni, s kezdődhet az érdemi munka. A módszer anyagi terhe minimális. A sorszámtábla, a nyomtatványok néhány ezer forintból kikerültek, pótlásuk folyamatosan biztosított. Ha valaki hasonló cipőben jár, mint én, s tudok neki segíteni, szívesen teszem. Kommunikációs csatornaként a drótposta címemet ajánlom fel: dcgbt@invitel.hu
Dr. Csiák Gyula 8051 Sárkeresztes Béke tér 4 2007-03-14
Nadányi Zoltán: A harkály
A harkály a beteg fák doktora. Kopogtat a fák mellén, meg a hátán és hallgatózik, töpreng. Furcsa látvány. Szerszáma is van hozzá, jókora. Most a nagy fűzfa hívta orvosául, mert észrevette, hogy a lombja sárgul. Megkopogtatja őt a csudadoktor, hallgatja és sóhajtoztatja sokszor. A baj okával máris ismerős, de hát nem tud segítni. Itt az ősz.
|
|
 |
 |
|
|
 |