 |
|
 |
| Vállalkozók figyelmébe/07.02/ |
Vállalkozók figyelmébe
Az elmúlt időszakban több alkalommal jelent meg állásfoglalás a vizitdíj elszámolásával kapcsolatosan. Az alábbiakban a Számvitel és Könyvvizsgálat folyóiratban megjelent állásfoglalást ismertetjük kivonatos formában. Az állásfoglalás szerint a vizitdíj az Egészségbiztosítási Alapból történő támogatásnak minősül. A számviteli törvény előírásai szerint az egyéb bevételek között kell kimutatni a költségek, ráfordítások ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig igényelt (járó) támogatás, juttatás összegét. A kapott támogatás beleszámít a társaság társasági adóalapjába, az egyéni vállalkozónál pedig a bevételébe.
Az állásfoglalás alapján a vizitdíj – szemben az OEP-től kapott havi juttatással – nem az alaptevékenység árbevétele között szerepel, hanem az egyéb bevételek között. Ez alapján a vizitdíj összegét az iparűzési adó alapjánál figyelembe venni.
Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy az állásfoglalás nem kötelező érvényű egyik szerv részére sem. Az OEP-től kapott juttatással kapcsolatosan is többféle állásfoglalás jelent meg, amelynek a végeredménye az lett, hogy alaptevékenységi árbevételként kell kimutatni, s így az iparűzési adó alapjába is bele kell számítani.
A társas és egyéni vállalkozásoknál a működés során nem várt esemény a tevékenység adóhatósági ellenőrzése. Az ellenőrzés során a vállalkozás elévülési időn belüli tevékenysége kerül átvizsgálásra. Az elévülési idő öt év, amely a bevallás benyújtásának évét követő ötödik év utolsó napján jár le (a 2006. év társasági adóját ezek szerint 2012. december 31-ig lehet ellenőrzés alá vonni). Az ellenőrzés kiterjedhet csak egy adónemre (pl. társasági adóra), vagy az összes adónemre. Az egy adónemre kiterjedő ellenőrzés során is azonban gyakorlatilag minden gazdasági eseményt áttekinthet a revizor a kapcsolódó tételek miatt. Az ellenőrzésben nem kötelező a vállalkozónak személyesen részt vennie, az abban való eljárásra meghatalmazással felruházhatja könyvelőjét, ügyvédjét. Az ellenőrzés során a revizornak joga van a vállalkozót is nyilatkozattételre felkérni, a vállalkozónak viszont joga van egyrészt a nyilatkozatot megtagadnia (ez azonban a későbbi következmények miatt semmiképpen sem javasolható), másrészt pedig arra, hogy a feltett kérdésekre nem rögtön azonnal válaszoljon, hanem írásban. Fontos azonban, hogy a megtett nyilatkozatot már visszavonni és módosítani már nagyon nehéz, ezért megfontolt, átgondolt nyilatkozatra van szükség.
Az ellenőrzések egyik kedvenc témája a társas vállalkozás tulajdonában lévő személygépkocsi használatának ellenőrzése. A személygépkocsi használata után ugyanis csak akkor nem kell cégautó adót fizetni, ha a nyilvántartás alapján megállapítható, hogy azt kizárólag a társaság tevékenységéhez használták, illetve ha a magáncélú használat megtérítésre kerül. A nyilvántartás hitelessége a használat megállapításának legfontosabb eleme. A nyilvántartásban szereplő adatoknak egyeznie kell a könyvelésben szereplő adatokkal, így többek között a tankolások időpontjával és helyével, a javítások helyével, idejével és a javítási számlán feltüntetett km-óra állással. Abban az esetben, ha az ellenőrzés eltérést állapít meg (pl. az üzemanyag-számlán szereplő tankolási hely nem szerepel a nyilvántartásban), a nem hiteles nyilvántartás miatt megállapíthatja a magánhasználat miatti adókötelezettséget (ez személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást és munkaadói járulékot jelent).
Javasoljuk, hogy a meglévő nyilvántartásaikat az elévülési időn belüli időszakban vessék össze az alapbizonylatokkal és végezzék el a szükséges korrekciókat.
Tamás Szilvia
Talentum Kft Szfvár, Lakatos u. 5.
|
|
 |
 |
|
|
 |
