Koleszterincsökkentő gyógyszerek a tüdőrák ellen?


A mai ismert és leggyakrabban alkalmazott koleszterin-csökkentő gyógyszerek a statinok.
A szó nem egyetlen gyógyszert, hanem egy gyógyszercsoportot jelöl, mégpedig azokét a gyógyszerekét, melyek a májban – egy enzim gátlása révén – csökkentik a máj koleszterin termelését.
Számos nagy, randomizált, multicentrikus, placebo kontrollált vizsgálat bizonyítja e gyógyszerek hatékonyságát és ezzel együtt bizonyítják azt is, hogy a szerum koleszterin szint csökkentése szignifikánsan csökkenti a cardiovascularis halálozást! A koleszterin redukció ugyanis lassítja az érbetegségek progresszióját, sőt általuk némi regresszió is elérhető.
A statinok az orvos szemében ma már nem is egyszerűen csak koleszterincsökkentő készitmények, hanem a leghatékonyabb gyógyszerek az érelmeszesedés ellen!
A nemzetközi vizsgálatokban a statin kezelés hatására átlag 30-40 százalékos koleszterin redukcióról számolnak be, és kb. ugyanilyen nagyságban sikerül csökkenteni (a vizsgálatok szerint) a cardiovascularis események (stroke, infarctus) előfordulását is. Az utolsó 10-15 év a statinok „folytatásos" sikertörténete. Ma ott tartunk, hogy minden érbetegségben alkalmazzuk őket, a szövődmények, a progresszió megállitására.
Egy neves amerikai újság, a Chest egyik nemrégi számában, 2007. májusában közlemény jelent meg arról, hogy a statinok csökkentik a tüdőrák előfordulásának kockázatát is. A hírre felfigyelt a szakértő és a laikus társadalom is, hiszen a Chest nem tartozik a szenzációt kereső orvosi újságok közé, sokkal inkább mértékadó információforrás az orvosok számára.
A közlemény retrospectív tanulmány, melyben 1998 és 2004 között 8 amerikai államban gyüjtött, összesen 483 733 beteg adatait dolgozták fel. A betegek túlnyomó többsége férfi volt, akik közül 33,8 százalék (163 662 beteg) kapott valamilyen indikációval statin kezelést, a többiek ilyen kezelésben nem részesültek. Mindössze a betegek 1,5 százalékának (7280 betegnek) volt tudott tüdő tumora, a többieknek nem volt. A retrospectív vizsgálat eredménye megdöbbentő volt: a statin kezelés 55 százalékkal csökkentette a tüdőrák rizikóját – legalább 6 hónapig tartó kezelést követően. Sőt, az eredmény még nagyobb a hosszabb ideig tartó statin kezelést követően: 4 éves kezelés után 77 százalékos rizikó csökkenésről számolnak be. Az eredményeket nem befolyásolta a faj, életkor, diabetes, elhízás, sőt a dohányzás sem.
Vannak korábbi közlemények, melyek a vastagbél tumorok, emlőrák, nyelőcsőrák, hasnyálmirigy-, illetve májrák leírtakhoz hasonló csökkenéséről számolnak be statinok hatására.
Nem tudjuk a lehetséges mechanizmust, de a feltételezések szerint molekuláris szinten gátolhatják a statinok a malignus tumorok növekedését. Antiproliferativ (tumor sejtek szaporodását gátló) és antiinvasiv (keringésbe jutást gátló) szerepet tulajdonítanak e gyógyszereknek, sőt a tumorokban az új tápláló erek képződését (angiogenesist) is gátolhatja. E magyarázatok egyelőre csak feltételezések!
A hírrel kapcsolatban másirányú fenntartások is születnek: egy retrospektív vizsgálat csak arra alkalmas, hogy egy jelenségekre felhívja a figyelmet, arra azonban nem, hogy konkrét összefüggéseket bizonyítson. Ehhez nem retrospektív, hanem előre megtervezett, prospektív vizsgálatra van szükség, mégpedig olyanra, melyben vagy tüdőtumorban szenvedő, vagy egyészséges populációnak adunk statint, illetve véletlenszerű elrendezésben placebót, majd egy meghatározott kezelési idő után értékeljük az eredményeket, összehasonlítjuk a tüdőtumorok számát.
Nyilvánvaló, hogy a Chestben közölt információ az eddigi legnagyobb – több százezres popluláción végzett - retrospektív megfigyelés és el fogja indítani a kérdés további, fent leírt tudományos elemzését.
Röviden fogalmazva: megfigyeltünk valamit, de egyelőre nincsenek tudományos bizonyítékaink!
A statin kezelés indikációja egyelőre marad a korábbi: a szerum koleszterin szint csökentése és ezen keresztül a vascularis események mérséklése. A tumorok statin kezelésére egyelőre nincsenek érveink, nincsenek tudományos bizonyítékaink!

Forrás: Weborvos Dr. Káli András PhD.

Fitness-klubokban is kötelező a defibrillátor





A dinamikus fizikai terhelés, például sport-tevékenység vagy edzés közben fokozódik a hirtelen szívhalál kockázata.
Ez a magyarázata annak, hogy fiatal, egészségesnek tartott labdarúgók és más sportemberek is meghaltak a sportpályán, de a veszély még nagyobb akkor, ha a legkülönbözőbb korú emberek nem is tudják, hogy koszorúér-betegségük van és ennek esetleg első tünete a hirtelen halál a lakásban, utcán, bevásárló-központban.
Az Európai Unió országaiban évente kb. 400.000 ember hal meg így – Magyarországon ez a szám 10-15 ezerre tehető. Az Egyesült Államokban ez a halálozás három-ötszáz ezer lehet minden esztendőben, és ha a váratlanul összeeső embert azonnal elkezdik újraéleszteni, a túlélés esélye jó. Kiváltképp akkor, ha néhány perces szívmasszázs után defibrillátorral is igyekeznek a szívkamra remegését megszüntetni, ha ez a halálos állapot oka. A mai, fél-automata defibrillátorok igen biztonságosak, a készülék EKG-része érzékeli a szívhalál bekövetkeztét és ha az kamrafibrilláció, akkor leadja az áramütést, de ha például szívmegállást észlel, akkor nem lehet bekapcsolni.
Ez év július elseje óta az Egyesült Államokban minden sporttal, testedzéssel, fitnessel foglalkozó helyen kötelező korszerű, félautomata defibrillátor készüléket tartani és az ott dolgozóknak tudniuk, ismerniük kell annak használatát. Tény, hogy a határidőt egyelőre sokan nem tartották be, de a most kezdődő ellenőrzések hatására a defibrillátorok mindenfelé ott lesznek, ahol többen végeznek sport-tevékenységet, terhelik magukat, sőt még a tánc-szalonokban is.
Egy amerikai vizsgálat tanúsága szerint két év alatt a nagy sport-klubok mintegy három milliós tagságából 71 ember halt meg így, de a tényleges létszám valószínűleg ennél lényegesen nagyobb. Ma már az Újvilágban mind több nyilvános helyen – stadionokban, repülőtereken, strandokon, golf-pályákon – tartanak defibrillátort, abban a reményben, hogy használatára soha nem kerül sor, de ha szükség van rá, életet menthet. Az Egyesült Államokban sok nyilvános helyre a bárki által elérhető defibrillátor egy alapítvány, a Ray of Life Foundation adományaként került. Dr. Ray Jacobson egy kórházi sürgősségi osztály orvosaként dolgozott és életét hirtelen szívhalállal fejezte be. Harminckilenc esztendős volt.
(Forrás: ACC Heart Health News,

Forrás: Weborvos Dr. Matos Lajos