 |
|
 |
| Siker előtt, siker után |
Siker előtt, siker után
… avagy Héviz elő és utóélete
Március és április folyamán az élet forgatókönyvíró képességének ritka tanulságos napjait éltük meg. Hiszen egy egész éven át tartó munkánk gyümölcse érett be ekkor.
Mint arra sokan emlékezhetnek, tavaly május elsején érkezett meg a hír Szovátára, hogy a hét végén megkezdődő tárgyalásokra meghívja a FAKOOSZ-t az MSZP frakció, az egészségpolitikai szakemberei által rendezett első találkozóra. Ekkor hangzott el Orosz Éva előadása a több biztosítós rendszer nagy bírálata, s ekkor hallattuk először hangunkat. Aztán folytatódott a találkozások sokaságával, hol a minisztérium tárgyalójában a liberális szakminisztériummal, hol az eleinte más állásponton levő MSZP szakemberekkel a képviselői házban.
Az ügy hamarosan egyhangúvá fejlődött és elveszítette tárgyalás jellegét. Ezt követte aztán a parlamenti szavazások előtti és utáni megbeszélések sora, valamennyi szinte teljesen eredménytelenül.
Hasonló helyzet volt a március 9. utáni hangulatban is. Ekkor azonban már választ kaptunk a politika más exponenseitől is leveleinkre, gyors iramban szerveződött a kongresszus, illetve az oda tervezett szakmapolitikai kerekasztal. Szinte kínálta magát az alkalom az alakuló összefogás helyszínének. Eleinte még minden cseppfolyós volt és nem lehetett tudni hogyan fogadja a kísérletet a hatalom, s maga az orvostársadalom, elsősorban az alapellátók sok ezres rétege.
Fentről a bosszú hangulata volt érzékelhető, alant pedig a szokásos reményvesztettség, minden irányba csapkodó elégedetlenség, megosztottság és közöny. Napi rendszerességgel láttak napvilágot nyílt levelek, kiáltványok, különféle ötletek az aktív és passzív ellenállásra.
A FAKOOSZ elnöksége felvállalta a felelősséget és a jó ügy érdekébe nem keveset kockáztatva is a határozott fellépés mellett maradt. A lebonyolítás kifogástalan, a siker mindent elsöprő volt. A MOK-kal közös nyilatkozat megfogalmazása és bejelentése után a FAKOOSZ tagsága az elnökséget követve – ellenszavazat nélkül – saját példáján keresztül mutatta meg az alapellátás és az egész magyar orvostársadalom egységében rejlő erőt.
A március 9 utáni tárgyalásokon még megpróbált a nemsokára már csupán ügyvezető miniszter semmibe venni minket, de a FAKOOSZ újabb levele és a hévízi nyilatkozat nyomán, három napon belül megérkezett hozzánk a válasz és a tárgyalásokat a kormányfő kivette az addig már csupán ügyvivő miniszterként működő tárgyalni nem akaró partner kezéből.
A kompromisszum megköttetett. Nem állt vissza az előző állapot, mely hangsúlyoztuk végig, hogy alapszintjén is már eleve hiányállapotot jelentett, de mégis megoldotta a válsághelyzetet és kiindulópontot jelent a továbbiakhoz. A kompromisszum lényege az volt, hogy nem a vizitdíjat kaptuk vissza, hanem jórészt mondvacsinált többlet teljesítményekre hivatkozva próbálták eladni a megoldást a pénzügy felé.
Az ágazatokat szétválasztották, és így javasolták megkezdeni a tárgyalásokat, s egyszer csak arra lehettünk figyelmesek, hogy az érdekeiket rosszul értelmezett lojalitásból nem képviselő járó és fekvőbeteg ellátás nem kapott kompenzációt.
Ugyanakkor az alapellátás érdekeit képviselő FAKOOSZ helyett olyanok is megjelentek az aláírásnál a siker kovácsaiként villogva, akik egész küzdelmünkkel nyíltan szembehelyezkedve, nem csak lapítással és álságos simulékonysággal, de aktív aláírásgyűjtéssel is megpróbáltak megakadályozni az érdekképviseletben. Sajnos ezt a kompromisszum megkötésének örömmámorában még természetes szövetségeseink sem vették észre és feledve minden munkánkat, küzdelmünket és kiállásunkat, elfogadták ezt az alapállást.
Közben elkezdődtek a tárgyalások a biztosítási törvény ügyéről is. Itt is jelen voltunk és a FAKOOSZ nevében javaslatokat tettünk, figyelmeztettünk és állást foglaltunk. Selmeczi Kamill fontos javaslata volt az uniós pénzek előbb annyit emlegetett lehetőségének alaposabb megvizsgálása az egészségügy érdekében, Szász István arra figyelmeztetett hangsúlyosan, hogy amíg az egészségügyön belüli bizalmi válságot nem oldják meg, s a közbizalmat nem állítják helyre, minden kísérlet homokra épül. Ismét és sokadszor emlegette az orvosban vetett bizalom, az orvosi presztízs anyagi vonatkozásban is jelentős hatásait. Ezeket a motívumokat aztán meglepő hasonlatossággal és örömmel hallhattuk vissza az új miniszter első nyilatkozataiban és a bizottsági meghallgatáson elmondott bemutatkozójában is. Reménykedjünk, hogy személyében olyan szakemberrel lesz lehetőség tárgyalni, aki hajlandó meghallgatni érveket is. Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, saját maga és kormánya érdekében is.
A biztosítási rendszerrel kapcsolatos már ismert nyilatkozatunkat írásban is átadtuk és kérésükre elektronikus úton is elküldtük, hogy könnyebben beépíthessék anyagukba.
Még azon a héten meghívó érkezett a miniszter asszony búcsúztatójára. Az udvariasság szabályai szerint a FAKOOSZ elnöke is megjelent a fogadáson.
Közben, s főleg ezt követően az események inkább a médiából voltak követhetők.
Az elmúlt időszakban az M1, M2, TV2, Echo TV és kétszer a Hír TV (Rájátszás és Magyar beteg) műsoraiban illetve az MR1 Kossuth Rádió a Lánchíd és a Mária rádió adásában, illetve több regionális adóban hangoztathatta a FAKOOSZ elnöke a szövetség elfogadott álláspontját. A Magyar betegbe a FAKOOSZ erdélyi tagozatának nevében egy erdélyi kollégát is meghívtunk, hogy az ottani fejlemények miatt tanulságos összehasonlítás minél hitelesebb legyen.
A területi rendezvények ez alatt is folytatódtak. Kulturális téren Pápa, Várpalota, Verőce és Izsák voltak soron. Szakmailag igen jelentős, példaértékű és remélem gyökeret eresztő kezdeményezés volt a Cigándon rendezett továbbképző, melynek megszervezése elnökségünk új tagjának, Salamon Sándornak a nevéhez fűződik. Ennek az alkalomnak a más régiókban történő lemásolása nagyon hasznos és sikeres lehetne.
A határon túli régióban most Kolozsváron és Nagyenyeden van szerveződőben rendezvényünk
Salamon doktor szervezésében a FAKOOSZ égisze alatt szeptemberben lesz kibővített és kihelyezett országos elnöki értekezlet, amelyet tudományos és kulturális melléklet kísér Sárospatakon, s a kulturális részt talán a környező városokban is sikerül továbbvinni. Így tehát él a folyamatossága kulturális és presztízsépítő munkánknak is.
Az aktuális miniszter felkérésére a legutóbbi napokban készítettük el és továbbítottuk összefoglaló közös véleményünket a most vitára bocsátott egészségügyi programtervezetről. Ennek részleteiről következő lapszámunkban fogunk beszámolni.
Mindent összevetve a harc eredményes volt, és további sikerrel is kecsegtet. Ennek az évnek a nehézségei mellett határozottan észlelhető volt a FAKOOSZ megerősödése. Jó lenne, ha ezt sikerülne a tagság bővítése, fiatalítása, és a nyitás terén is észlelni. Legfontosabb dolog az évek során felhalmozódott tagdíj tartozás csökkentése lenne.
Mindezeket végigolvasva, és visszaemlékezve a FAKOOSZ tevékenysége során megvalósult eredményekre, a praxisjog intézményére, és számos, ellehetetlenítésünket célzó rendelkezés és terv megtorpedózására, jó lenne, ha mindazon tagjaink, akik a szervezet által nyújtott kedvezmények igénybevétele után bejelentéssel, vagy anélkül kiszálltak, kikoptak, eltűntek a FAKOOSZ-ból elgondolkodnának. Legalább akkor, mikor a nyugdíjba vonuláskor kapott aranygyűrűt előveszik, felhúzzák, netán zálogba vágják, hogy mit is jelentett ez az egyre olvadó szervezet a háziorvosi lét, az együvé tartozás érdekében.
Bármilyen nehéz körülmények jöjjenek is, a humanitárius ember utoljára szellemi javaitól válik meg, mert az után már emberi mivolta következik, és senkihez sem tartozni a legrosszabb dolog a világon!
/- Szerk. - /
|
|
 |
 |
|
|
 |
