Fontos érvek mindennapi használatra

Az ügyeletben végzett munka díjazása

  Az önkormányzatot a háziorvosok keresték meg, egyikük a városi kamara elnöke volt. Kérték, hogy a megalázóan kevés ügyeleti díjaikat emeljék fel. Az orvosok kérését az önkormányzat teljesíthetetlennek ítélte, bár belátták az addigi ügyeleti díj méltatlanul alacsony voltát. A májusban megkezdett tárgyalásokba - az orvosoktól és a helyi kamarától kapott magánjogi nyilatkozat alapján - november táján kapcsolódott e a MOK képviseletében Gyenes Géza főtitkár. A mindkét fél által tisztességesnek ítélt kompromisszum februárra született meg: amikor is a felek megállapodtak abban, hogy a díjfizetés az uniós normáknak megfelelő elvi alapokon történik. (Az EU-direktíva elve: az ügyelet teljes ideje munka-, illetve túlmunkaidőnek számít. A csatlakozó 84/2003-as hazai jogszabály kimondja, hogy a dolgozók heti 8 óra túlmunkára kötelezhetők, ezenfelül csak önkéntes vállalásuk esetén oszthatók be munkára, amelynek díja az ügyeleti díj - alapbér+túlmunka pótlék - 50 százalékával emelkedik. Például önként vállalt hétvégi ügyelet esetén, ha a munkáltató nem kompenzál pihenőnappal, az ügyeleti óradíj az alapórabér 300 százalékával egyenlő.)
Megállapodtak továbbá abban is, hogy az ügyeleti díjak két lépcsőben érik el a fenti normák alapján számolt mértéket. Az első lépcsőben 2005. január 1-től a korábbi ügyeleti díj hétköznapokon 50 százalékkal (1300 Ft/óra+járulékokra), pihenő- és ünnepnapokon pedig 100 százalékkal (1900 Ft/óra+járulékokra) emelkedik, míg a második lépcsőben, azaz 2006. január 1-től már EU-direktíva alapján számolható ügyeleti díj teljes összege kerül kifizetésre. Ezzel egy hétközi elrendelt ügyelet díja 23.040 Ft+járulékokra, egy pihenő és ünnepnapi elrendelt ügyelet díja 46.080 Ft+járulékokra, egy hétközi önként vállalt ügyelet díja 34.560 Ft+járulékokra egy pihenő és ünnepnapi önként vállalt ügyelet díja 69.120 Ft+járulékokra emelkedik.
Megegyeztek arról is, hogy az orvosok 2004. május 1-től december 31-ig az ügyeleti díj különbözetének 50 százalékát visszamenőlegesen megkapják. Ez 13 millió forint többletköltséget jelent az önkormányzatnak, s ennyi többletbevételt az ügyeletet ellátó 5 háziorvosnak. Halász Károly elmondta, hogy az önkormányzat képviselő testülete elfogadta a megállapodást, de nem csupán a munkabéke kedvéért, hanem azért, mert belátta, hogy bizonyos anyagi áldozatot megér, hogy pihent, elégedett orvosok biztosítsák a lakosság jó színvonalú sürgősségi ellátását.
Gyenes Géza szerint több tanulsága van a komáromi történetnek. A legfontosabb, hogy a tagok megértették mit kell jogformailag tenniük ahhoz, hogy a kamara megfelelő segítséget tudjon nyújtani a számukra. Már az orvosi jogállásról szóló kamarai törvénytervezetben is szerepelt, hogy az orvosok nevében a kamara tárgyalhasson a munkáltatókkal, legyen az akár önkormányzat, akár kórházvezetés. Ez azért célravezető, mert a kamara nem függ a munkáltatótól, nem megfélemlíthető, nem zsarolható, és csak a hatályos jogszabályokhoz hajlandó kötni a megállapodást. Tudomásul kell venni, hogy az önkormányzatok nem kellően felkészültek a hatályos jogszabályokból, ezért a MOK képviselőjének a tárgyalásokon nem vitatkoznia kellett, hanem pontról pontra szakszerűen ismertetnie azokat a jogi normákat, amelyek - be nem tartásuk esetén - bírói úton érvényesíthetők. A komáromi háziorvosok jogilag megalapozott követelése így vált a felek kölcsönös megelégedését szolgáló kompromisszumos megállapodássá.

NAL

Forrás: Orvosok lapja - WebDoki