Nincs két egyforma beteg, de az orvoslásban is vannak szakmai irányelvek

A 100 lépésből 21-et az egészségügyi ellátás javításért kíván megtenni a kormány. Ennek egyik igen fontos eleme az ellátások egyenlő színvonalát biztosító szakmai eljárási rendek kidolgozása, közzététele és alkalmazása. Ezek a szakmai ellátási útmutatók egy adott egészségügyi probléma optimális kezelésének szabályait rögzítik.
Az Egészségügyi Közlöny CD-mellékleteként jelennek meg 2005. július 15-étől azok az egységes szakmai irányelvek, amelyek mentén ellátják a betegeket az egészségügyi intézményekben az elkövetkező időkben. Bár azt, hogy a betegek kivizsgálásánál és kezelésénél érvényesülnie kell az orvostudomány aktuális fejlettségét tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelveknek, már az 1997-es egészségügyi törvény is előírja, ez az egységesített ellátás-rend csak ez év második felében lép életbe.
Az elmúlt évtizedek "szétszórt" módszertani leveleinek és irányelveinek revíziója és újra megjelentetése is zajlik - mondja Kereszty Éva a tárca főcsoportfőnöke. Ezek a szakmai "szabályzatok" rögzítik minden egyes gyógyító (intézmény) számára kötelező érvénnyel azt, hogy egy-egy tünet, betegség megléte esetén milyen vizsgálatokat, gyógyszereket és eljárásokat kell alkalmazni. Eddig hetvenkét betegség ellátásának "egységesítésére", azaz szakmai "útvonalának" a kidolgozására került sor. A szakmapolitikus reményei szerint, ez év végéig további hetven-nyolcvan szakmai protokoll jelenhet meg. A minisztérium célja, hogy jövő év végéig a betegségtípusok 75 százalékára megszülethessen a szakkollégiumok által kidolgozott és elfogadott eljárásrend, vagyis megteremtődjenek a minőségi ellátás garanciái az egészségügyben. E szakmai eljárásrendek betartásától (és betartatásától) a szaktárca azért is vár minőségi változásokat, mert az egységes szakmai protokollok igazságosabbá és biztonságosabbá tehetik az egészségügyi ellátást. Ezen irányelvek azon túl, hogy ugyanazt az ellátást hivatottak biztosítani egy kis település kórházában, mint egy fővárosi egyetemi klinikán, biztonságosabbá is teszik a betegek és az egészségügy szereplői számára az ellátást - mondja a szakpolitikus. A protokollok lépésről lépésre "rögzítik" ugyanis a betegségek diagnosztizálásának, elsődleges, másodlagos kezelésének, gyógyszerezésének, vagy bizonyos, kapcsolódó szakorvosi tevékenységek (aneszteziológia, radiológia) alkalmazásának sorrendjét. Egyúttal rögzítik azokat a minimálisan szükséges/elégséges feltételeket is (például eszközállomány), amelyek nélkül nem beszélhetünk egy egészségügyi intézményben minőségi ellátásról.
A szakmai protokollok lépésről lépésre szabályozzák azt is, hogy egy-egy betegség terápiájánál milyen típusú gyógyszert kell elsőként kipróbálni, milyen kivizsgálásokra szükséges küldeni a pácienst. A szakorvosok ezeket az egységes szakmai irányelveket már a képzés során elsajátítják. A minisztérium főcsoportfőnöke elmondta, hogy a szakmai ellátási "útmutatók" közzététele, alkalmazása terén mindezidáig meglehetős kuszaság uralkodott a hazai egészségügyben. 1034 különböző - aktuális és elavult - eljárásrend, módszertani levél és szakmai cikk "volt" forgalomban, amelyek nem csak módszertani vonatkozásban tértek el egymástól, de az alkalmazás felülvizsgálata, betartásának ellenőrzése is meglehetősen esetleges volt. Ezek átdolgozásával, egységesítésével illetőleg az európai gyakorlat és szakirodalom - valamint az angol modell - felhasználásával születtek meg a hazai irányelvek, melyek az uniós normáknak is megfelelnek. A minőségbiztosítás és az esélyegyenlőség megteremtése mellett (például a várólistás anomáliákat is feloldja e rendszer "bevezetése", hiszen az egységes irányelvek meghatározzák, hogy a betegnél várhat-e valamely beavatkozás, vagy sem). Az eljárásrend egységesítését sürgette uniós tagságunk is. Kompatibilissé kell tennünk a hazai egészségügyi ellátást a nemzetközivel, tehát biztosítani szükséges, hogy a beteg ugyanolyan ellátásban, kezelésben részesülhessen itthon, mint az uniós tagországok bármelyikében. A szakmai irányelvek egységesítését sürgette továbbá, hogy a társadalombiztosításról szóló törvény értelmében az egészségbiztosítónak csak olyan egészségügyi beavatkozást áll majd módjában közpénzből finanszírozni, mely megfelel az adott szakmára vonatkozó eljárásrendnek.
A most már érvényben lévő egységes irányelvek szerint kell tehát kezelniük az orvosoknak a jövőben a betegségeknek körülbelül 25 százalékát, vagyis azokat, amelyekre vonatkozóan már megszülettek a szakmai ajánlások. A háromévente "felülbírálandó" szakmai protokollok betartását (amelyek tehát már a diagnosztikai eljárásoktól a terápiás megoldásokig minden stációt magukban foglalnak) szakfelügyelők ellenőrzik majd. Súlyos szabálytalanság, vagy a szakmai protokolltól történő indokolatlan eltérés esetén bevonhatják az intézmény működési engedélyét, illetve magát a "menetrendtől" eltérő orvost - átmenetileg - akár a szakma gyakorlásától is eltilthatják.
Az sem elhanyagolható szempont, hogy a szakmai irányelvek betartása - bizonyos esetekben - a műhibaperektől is megvédheti az egészségügyi intézményeket, hiszen amennyiben az intézmény az orvos szakmai dokumentációval bizonyítani tudja, hogy az irányelveknek megfelelően járt el, nem lehet az elvárható legnagyobb gondosság elmulasztásával vádolni.
A szakpolitikus azonban azt is fontosnak tartja elmondani: a szakmai ajánlások nem jogszabályok, amelyektől egyedi, indokolt esetekben ne lehetne eltérni. Ilyenkor azonban az irányelvtől eltérő terápiát - annak nyomon követhetősége, "felidézhetősége" érdekében -dokumentálni kell.
Hogy a "fogyasztók", vagyis a betegek (és hozzátartozóik) mennyi idő elteltével tapasztalnak majd kedvező minőségi változásokat az egészségügyben, nem lehet megjósolni. Mindenestre, a szakmai irányelveket a kórházak fele már elfogadta. A 2005 júliusában közétett szakmai protokollokat pedig a járóbeteg-szakellátásban, háziorvosi praxisban, védőnői ellátásban már alkalmazhatják az egészségügy "szereplői". Ha valóban a várt eredményeket hozzák a szakmai ajánlások a magyar egészségügyben, akkor a betegek is, a gyógyítók is jól járnak, hiszen a szolgáltatások egyenetlenségéből adódó viták nem ássák majd alá a beteg-orvos közötti bizalmi kapcsolatot, amely gyakran az első lépés a gyógyulás felé.

Forrás: Népszava - WebDoki

Rövidre zárt közgyógyellenőrzés

Még az idén - kísérleti jelleggel - online rendszer kezdi meg működését az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a patikák között, így a gyógyszertárban kiderülhet, érvényes-e a közgyógyellátási igazolvány. Szeptember közepén több mint 519 ezer érvényes igazolványt tartott nyilván az OEP, a tavaszi ellenőrzések után 21 ezer taj szám nélkülit hatálytalanítottak - tájékoztatott Kiss József főigazgató.

Korábban alanyi jogon jutott az igazolványhoz közel 240 ezer hadigondozott és rokkant, 63 ezren a család alacsony jövedelme miatt normatív alapon, a többiek az önkormányzatoktól méltányosságból kapták meg azt. Ennek birtokában jutottak ingyenes gyógyszerhez, gyógyászati segédeszközhöz, protetikai és fogszabályozó eszközökhöz, a gyógyfürdőellátásokhoz. A közgyógyellátottaknál a beteg által fizetendő térítést a központi költségvetés, a méltányossági alapú igazolványokkal rendelkezőknél az önkormányzat állja. A tb a többi biztosítottra érvényes támogatást adja az orvosságaik árához.

Az új, egyéni gyógyszerkerethez kapcsolódó igazolványokat jövő júliustól adják ki, ám 2007 közepéig a jelenlegivel együtt működtetik. A változtatástól a szociális szempontok és a jobb terápia mellett a gyógyszerpazarlás megszűnését várja a kormány.

Az új rendszerben az ellátottak a betegséghez igazodó, maximálisan havi 12 ezer forintos gyógyszerkeretet kapnának, ebből a jelenlegi 705 medicinát tartalmazó közgyógylista helyett valamennyi tb által támogatott közül írhatnának föl a doktorok. Korlátot a pénzkeret vagy a beteg pénztárcája szabhat. A havi összeget az egyes orvosi szakmák véleménye alapján dolgozzák ki, meghatározva a napi terápiás költségeket. Az előre nem várt, akut betegségek kezelésére további évi 6 ezer forint értékű szabad keret lesz. Ezenfelül - orvosi indokkal - jár majd a drága gyógyszer, amelyet a biztosító fizet.

Jelenleg a tb által támogatott 1400 azonos hatóanyagú gyógyszercsoportból csupán 240-et lehet közgyógyigazolványra felírni, ám ezek között sok az elavult szer, amelyek nem alkalmasak a korszerű betegellátásra.

Az OEP szerint 2003-ban 86 milliárd forint értékben váltottak ki taj számmal ellátott közgyógyigazolványra orvosságot a patikákban. Az OEP a gyógyszerkaszsza 23-24 százalékát költötte a közgyógyellátottak gyógyszereinek támogatására. (NTE)

Forrás: Világgazdaság