ANGOL-NA?


Ha a főváros utcáit járjuk, a feliratok sokasága figyelmeztet arra, hogy itt jövője csak az angol nyelvnek van. Erről bőven olvashatunk füstölgéseket, s azt is tudjuk, hogy az ellene hozott intézkedések csak tessék-lássék hatnak.
Betört azonban az angol az orvostudományba is, és lassanként a kiderül, hogy a negyven év alatt nem túlságosan preferált latin, innen is kiszorul s már csak a dohos fóliánsokat kutatók eszköze marad.
A legkülönfélébb rövidítések érkeznek az alulképzett aluldolgozó orvosokhoz, és ha nem tudják megfejteni, az angol szavak keresése mindég segít.
Legutóbb azonban már levelet is angolul kaptam. Mit gondolnak kitől? Nos a levél a Magyar Orvos fejlécével érkezett.
Felületes angol ismereteim és időhiányom nem tették lehetővé, hogy tartalmát beazonosítsam, de feltehetően a Magyar Orvos is átmegy Angol Orvosba.
Ezt követően mi is angol orvosok leszünk, angolkórt fogunk csak gyógyítani, és ha anyagi helyzetünk megrendül, angolosan távozunk Angliába. Kedvenc eledelünk is az angolna lesz, csak labdarugóink nem lőnek többé ’an gólt az angoloknak, mint valaha Öcsi bácsiék.
Az angol orvosok aztán megkezdik a betegek átalakítását, és sikertelen, rég megszűnt angol betegirányítási rendszerekkel fogják őket dirigálni, s a közben elveszítetteket az anglikán egyház szertartásával temetik.
Lassan a tízmillió angol beteg országa leszünk.
OK!

                                                               SZIT