FAKOOSZ SAJTÓFIGYELŐ

Európai Bíróság: az ügyeleti idő is munkaidőnek számít

Megerősítette az Európai Bíróság csütörtökön ismertetett ítéletében, hogy az ügyeleti idő munkaidőnek minősül. A heti maximális munkaidőt a bíróság 48 órában állapítja meg, amely magában foglalja a túlmunkát is.

A fogyatékkal élők intézményének nevelője által teljesített éjszakai ügyeletet teljes mértékben tekintetbe kell venni annak vizsgálatakor, hogy a közösségi jog által előírt, a munkavállalók védelmét szolgáló - különösen az engedélyezett maximális heti munkaidőre vonatkozó - szabályokat betartották-e - áll az EU bíróságának ítéletében.

A munkaidő-szervezésről szóló irányelv a minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeket állapítja meg e téren. Az irányelv a munkavállalóknak minimális - különösen napi és heti - pihenőidőt, valamint megfelelő szüneteket biztosít. Ezen túlmenően a heti maximális munkaidőt 48 órában állapítja meg, amely magában foglalja a túlmunkát is.

E célból az irányelv munkaidőt és pihenőidőt különböztet meg. Nem rendelkezik semmiféle közbenső kategóriáról, és a munkaidő minősítést nem teszi függővé a munkavállaló által végzett munka intenzitásától. Az Európai Közösségek Bírósága már korábban olyan határozatokat hozott, hogy az irányelv értelmében az orvosok, a sürgősségi ellátásban dolgozó ápolószemélyzet, a mentősök és a tűzoltók által a munkahelyen teljesített ügyeleti időt teljes egészében munkaidőnek kell tekinteni, függetlenül a munkavállaló által ténylegesen elvégzett munkától.

A luxemburgi székhelyű bíróság francia kérelem nyomán foglalkozott a kérdéssel. Franciaországban bizonyos szociális és egészségügyi-szociális létesítmények munkavállalói által végzett éjszakai ügyelet esetére egy rendelet olyan súlyozási módszert alkalmaz a díjazás és a túlmunka számításakor, amelynek célja az ügyelet alatti tevékenység nélküli időszakok figyelembevétele. E célból a rendelet a jelenléti idő és a ténylegesen számításba vett munkaidő között az első kilenc óra tekintetében három az egyhez arányt, az azt követő órák tekintetében pedig kettő az egyhez arányt állapít meg.

A fogyatékkal élő fiatalok bentlakásos intézményében dolgozó egyik szakosított nevelőt munkáltatója elbocsátotta többek között a tényleges munkaidő fogalma és az ügyeleti szobában teljesített éjszakai munkáért járó díjazás kapcsán köztük kialakult nézeteltérés miatt. A menesztett alkalmazott a kérdéses rendelet megsemmisítése érdekében kereseteket indított a francia hatóságoknál, amelyek azt kérdezték a bíróságtól, hogy az ilyen szabályozás összeegyeztethető-e az irányelvvel. A bíróság megállapította, hogy az irányelv nem alkalmazható a munkavállalók díjazására.

Ezzel szemben a kérdéses jelenléti időt teljes mértékben munkaidőként kell számításba venni a munkavállalók biztonságának és egészségének hatékony védelme érdekében meghatározott minimumkövetelmények betartásának ellenőrzésekor. Márpedig "a kérdéses átalányjellegű súlyozási módszer csak részben veszi figyelembe az érintett munkavállalók jelenlétének időtartamát". A munkavállaló teljes munkaideje így akár a heti 60 órát is elérheti, vagy azt meg is haladhatja. Következésképpen az ügyeleti idő számításának ez a rendszere a maximális heti munkaidő túllépéséhez vezet, amelyet az irányelv 48 órában rögzített - áll a bíróság közleményében.


Az Európai Közösségek Bírósága Sajtó- és Tájékoztatási Osztályának 104/05. sz. sajtóközleménye 2005. december 1.
A Bíróság C14/04. sz. ügyben hozott ítélete Abdelkader Dellas és társai kontra Premier ministre és társai perében.

Az ítélet teljes szövege a Bíróság honlapján található.

Forrás: HVG - WebDoki

Mennyibe kerül egy orvos?

Nemrég hallom a rádióban, hogy egy orvos kiképzése ötmillió forintba kerül, és már háromezer magyar orvos dolgozik külföldön. Csakhogy ez az ötmilliós szám tévedés, súlyos nagyságrendi tévedés! Ha egy harminc- vagy negyvenéves orvos külföldre megy, viszi magával a gyakorlatban szerzett összes tapasztalatát is. Ez a tudás éppen annyit ér, amennyit nyugaton fizetnek érte: a hazai orvosi fizetések 15-20-szorosát havonta!

Emellett egy orvos kiképzése nem csupán az egyetemen eltöltött időszakra korlátozódik. Benne van egész addigi élete, és annak minden forintosítható költsége, tehát a születésétől kezdve a társadalom és a család által ráköltött minden forint. Minden étel, ital, amit elfogyasztott, minden ruha és cipő, amit elnyűtt stb. Egy orvos távozásával minimálisan 100 millió forint az ország vesztesége. Szorozzuk be ezt háromezerrel, az eredmény háromszázmilliárd forint. Ennyi az ország, a nemzet anyagi vesztesége abból, hogy hagyja elkótyavetyélni, elherdálni a humán tőkevagyont.Mert erről van szó.

A modern társadalomban a működő (termelő) tőke háromnegyed része ma már a humán tényezőbe fektetett tőke, vagyis tudás, készség, képesség. A holt tőke, a beruházások csak az egynegyedét teszik ki a termelővagyonnak.

Vajon "termel-e" egy orvos, egy kórházi nővér? Bizony termel! Ha meggyógyít és a termelőszférának visszaad egy mérnököt, egy munkást, akkor hatalmas értéket mentett meg a szűken vett anyagi termelő szféra számára. Nem lehet egy ország modernizációját a humán tényező rovására végrehajtani. Ez a XX. század legnagyobb közgazdasági alapigazsága, erről szólt az egész "létezett" szocializmus és annak totális csődje is. Ezért nincs értelme semmiféle fiskális restrikciónak, nadrágszíjmeghúzásnak. Az ilyen intézkedések (a humán tényező újabb és újabb leértékelésének) egyetlen eredménye az egyensúlyi zavarok állandósulása és fokozódása.

A magyar társadalom, a közgazdasági gondolkodás, a gazdaságpolitika nem tanul. Megint a "beruházások vezérelte", meg az "exportvezérelte" növekedés hamis mítosza uralja ezt a közgondolkodást, a látható-érzékelhető "eredménnyel".

Gazdag László (a szerző egyetemi docens)

Forrás: Népszabadság - Webdoki