 |
| T.E.SZ.-t után |
T. E. SZ.-t UTÁN
Ismét
eltelt egy esztendő,
Abból,
ami oly veszendő,
Az időből, életünkből,
Gondunkból
és örömünkből.
Erről írni
roppant rémes,
Nem vagyok
én mérlegképes,
Mert agyunkat
profik fűzik,
És belőlünk
a gúnyt űzik.
Hiába is vártunk
mi mást,
Sorsdöntően
új állomást,
Csak kavarták,
csak keverték,
Csábos szóból
nem volt mérték,
Ígérték,
hogy örök érték.
Elmondták,
hogy minden jó lesz,
Ha példát
mindenki úgy vesz,
Ahogy nekünk
fentről mondják,
Ahogy ők
csűrik, csavarják.
Bizonygatták,
hogy csak az jó,
Amit sugároz rádió,
Meg az újság, meg a tv,
Ettől gyógyul
meg a TB,
S attól leszünk
mi is jobban,
Hogyha szívünk
érte dobban.
Azt mondták,
hogy ez a reform,
És, hogy ez
az eukonform,
Felesküdtek
arra mit tesz,
Egyedül idvezít
a TESZ.
Naptár térült,
kormány fordult,
Valaki reájuk mordult,
És most már
egy idő óta,
Íme másról szól a nóta,
Több apró
és más fogásról,
Leszoktatni nyafogásról,
A sok selejt áldozatot,
Aki eddig
hátán hordott,
Minden gondot,
nép szidalmát,
Feledve a saját álmát.
Kiismertek, felismertek,
Elismertek, szövegeltek,
50 százalék az érvük,
Pedig nem
lett tőle sérvük,
És most arról
szól a nóta,
Euból jöjjön a kvóta,
Mert a haza már eladó,
Nyakán ül
piszkos ebadó,
Az adósság, ami biztos,
Ügyel reá
kormánybiztos,
Minden bank is
szolidan áll,
S ha nem,
van ki konszolidál,
Csak reánk
nem koncentrálnak,
Annál inkább
konc centrálnak.
Mi már megtettük
a mórét,
Nem érdekeljük
a górét,
Öregedünk,
lassan fogyunk,
De ha
mind is összerogyunk,
Rendelt
mocskolódás halad,
A média vádja marad,
S nem kérdezi
tőlünk Kende,
Az igazi bűnös kend-e?
Gyűlnek ellenünk
a vádak,
Képek melyek jól
megráznak,
Melyeket
rólunk festenek,
Mert nem vagyunk
mi Istenek.!
|
|
 |
