 |
|
 |
| Történelmi tanulmány... |
TÖRTÉNELMI TANULMÁNY OLCSÓ FÜLELŐ ÉPÍTŐANYAGOKRÓL, KISEBBSÉGEKRŐL ÉS NAGYSÁGÁKRÓL
Kisded hazánkban ismét nagy aktualitása van a besugástantörténetnek. Ennek szerettem volna utánajárni kultúrtörténeti hagyományaink tárházában. Az érdekes anyagok sokaságával már első, a népköltészet és balladák világában folytatott kutakodásom során sikerült találkoznom. Új ismereteim birtokában tehát kérdezném tőletek barátaim, mióta létezik a beépített ember ma oly sokat vitatott fogalma magyarhonban? Válaszom egyszerű: Kőműves Kelemenné óta. Ezért lett e mesterség neve tégla. S lám ezt is a nők művelték volna először?
Ő egyébként, mint köztudott, egy dévai kémnő volt, kit férje nem dévajsága miatt örökített meg. Belőle fal-védő lett. Azóta nem találni kőművest ki a falvédőről érkezne.
Az esetet a román hálózat is magáénak hiszi. Derék kőművesünk ottani munkáit Manole névre szóló útlevéllel végezte. Máig is Mester Manole a neve arrafelé. Felesége természetesen Manole nacsasasszony, avagy doamna Manole. Őt is elérte a beépítettség állapota, s ezért kérdezték tőle gyakorta románul, a vár falát kopogtatván: mata Hari? Vagyis őn Hari? Na szóval tudják már ugye? Háry János, alias vitéz Johannes Háry miért hazudott annyit. Mi magyarok ezt is maguknak vindikáljuk. Akár a civilizált dák nadrágokat anno Decsebál óta. Ez az ismeretlen eredetű magyar szó ugyanis innen származik. A hágókon beözönlő barbár magyarok, fedetlen fenekeikkel, alattuk a tocsogó flekkenekkel, az ősi kultúrájukat a patakparton, bokrok alján éppen ápolgató dák naccságákat igencsak az elpirulás állapotába űzték. Ők aztán férjeik ruhatárából nadrágokat vettek elő, és átalnyújtották a csúf kis lovasoknak, imígyen: na drága! S a barbár, a furcsa ruhadarabot tovább e névvel illeté. Mert néki meg a szép dák nyelv volt igencsak szokatlan. Hiszen ott még a hátra arc, (asszony ne bámuld a csóré barbárt) is más logika szerint működött. Így szól magyarra fordítva: balra körbe! Látszólag balra fordulnak (!), de ez hátra arcot takar. Igen, véletlenül sem jobbra. Persze ma már ez is előfordulhat. Ugyebár Európa! Egyesek szerint ez a hátra arc már svarc lenne. Lehet, hogy kétszer ismétlik, s minden marad a régiben. A szomszéd meg csak néz és fizet. Mondhatni hátra sarc. Így aztán övék a hősi múlt, s a glóriás jövő, meg Verespatak minden aranya. Nekünk marad a cián.
Ha viszont északra nézünk ott sem miénk a hatalom, s pláne nem a dicsőség. Megszaporodtak ők is, ettől lett a kárunk totál, bármerre mész ott egy tót áll, Természetesen várható, hogy szlovák szomszédaink is felszólalnak majd bizonyos Manolova, esetleg éppen Kőmüvesova ügyében, ő Füleken fülelt a falban nagy fülekkel (neki is férje falazott), s innen a vár neve. Az eset Garam-szeget ütött a fejembe, mely egy olyan Nyitra jár, hogy ettől Vág az eszem, - Ipolyan jól, mint leugrás előtt a Párkányon álló Gabcsikovának, aki a Zólyomszemével észrevette, hogy valaki Pop-rád, és ettől a Hop-októl Tátra maradt a szája, s Javor-inába szállt a bátorsága, ezért ivott egy Martin-it, és nem ugrott le, mint Donov Vali a Rózsahegyről, túról meg Szent Márton, s így nem hirdethette ki a liptói Mikulás a legjobb három sánc ugrás végeredményét, a Beszt tercét, pedig két Lévay hölgy is védnökösködött.
Persze nekem már a lőcsei fehérnép is fölöttébb gyanús volt, kinek a hricsói baráttal lehettek némi kapcsolatai. Férje azonban nem tudott már falazni sem, s ezért tetszhalott maradt, holott valódi is lehetett volna, persze, ha az érsek nem mond le az új vár építéséről. Könnyen járt nála az ötletmásítás s így szegény asszonyt nem volt hova falazni. Más vélemények szerint azonban a város neve tévedés is lehet. Mert ezt az asszonyt talán azért nem falazták be, mert ő volt, akit nem a barát, hanem az érsek úgy vár! Építkezés ugyan volt, de távolabb. Hiszen Nándor és Gyula, valamint Székes-fehérvár után ott is akartak volna egyet, nemzetközit, pénzügyi központot. Ez lett volna Kassa-blanca vára. De hamar elvesztette fehér hírét, s a fekete sereg ottjárta után nevét is zálogba adta egy távoli kaszinóvárosnak. Maradt az üres Kassa. Mára-itt többnyire szlovákok laknak, s ha bemész a dóm sörözőbe, Rákóczintanak a bámész turistára.
Amúgy a korabeli hálózat beépített asszonyai nem voltak igazán időtállók. Így aztán bekövetkezett a mai helyzet. Mint hallom, vár állott, ma kőhalom. Ma csak szabadtéri játékok céljaira használják néhány helyen ezeket. A színésznők befalazása költséges. Őket manapság úgy mondják, hogy rendezik. Jobb körökben, ha megcsodálják szépségüket, így szólnak: hű rendezd meg! Be jó nő. A hálózat is már másként használja fel ezeket, férjeiket nem kell falazásra kiképezni, művészi szuverenitásuk befalazásával a rendezői színházon át, falvédő funkciójukat meghazudtolva omlasztják a globáljobbágyság tudatának falát, hogy ne kívánjanak jobb ágyat, s pláne agyat
Leányfalu, 2004. . Szász István Tas
|
|
 |
 |
|
|
 |
