 |
|
 |
| Átfogó reformterv készül az egészségügyi tárcánál |
Átfogó reformterv készül
az egészségügyi tárcánál
2000-11-06 (a nyomtatott MH cikke)
Az egészségbiztosítási járulékot bérük bruttósítása után kizárólag a munkavállalók
fizetnék, az egészségügy rendelkezésére álló forrásokat pedig egyebek mellett
a tőkejövedelmek után fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulással egészítenék
ki a legújabb átfogó egészségügyi reformprogram szerint. Az Akadémián ma ismertetendő
munkaanyag alapján az ágazatnak évi több tízmilliárd forintos többletforrásra
van szüksége.
A dolgozók bérhelyzetének javításához évi 51-113 milliárd forintot, a sürgősségi
ellátás fejlesztéséhez évi 4 milliárdot, az orvosi gépek-műszerek amortizáció
miatti pótlásához évi 20 milliárdot, a védőnői hálózat megerősítéséhez pedig évi
19-21 milliárdot kell biztosítani az egészségügy számára - állítják a szaktárca
legújabb, átfogó reformprogramjának készítői.
A Gógl Árpád nevével fémjelzett, a miniszter által az Akadémián ma ismertetendő
munkaanyag azzal érvel, hogy ha érezhető javulást akarunk elérni a magyar lakosság
rendkívül rossz egészségi állapotában, valamint elvárjuk, hogy hatékonyabban működjön
az ellátórendszer, nem folytatható tovább az elmúlt évek tendenciája. Az a folyamat,
amelynek eredményeként az egészségügy csak a reálbérek drasztikus csökkenése,
az infrastruktúra és az épületek lepusztulása árán tudta megőrizni működőképességét.
Ezért, valamint az európai uniós csatlakozásra tekintettel az egészségügy részesedését
a GDP-ből a jelenlegi 4,6 százalékról az EU-s átlag 7,4 százalékra kell növelni.A
koncepció szerint az ágazat többletigénye döntően csak a központi büdzséből elégíthető
ki. Ez utóbbit azonban a program készítői a tőkejövedelmek utáni százalékos egészségügyi
hozzájárulással, valamint az alkohol- és a dohánytermékek forgalmazásából származó
bevételekkel is kiegészítenék. Az egészségbiztosítási járulékot pedig - azért,
hogy a munkáltatók ne spórolhassák meg azt -, bérük bruttósítását követően egységesen
a munkavállalók fizetnék be.
Részleges vagy teljes térítési díjat a munkaanyag csak a már jelenleg is "fizetős"
ellátásoknál, valamint az extra szolgáltatásoknál tart elképzelhetőnek. Felveti
ugyanakkor azt is, hogy azokért a gyógyszerekért, amelyeket járóbetegként is csak
térítési díj ellenében vásárolhatnak meg a betegek, a kórházakban fekvők számára
se legyenek teljesen ingyenesek.
A munkaanyag olyan belső problémákra is kitér, mint amilyen az egészségügyi beruházások
kérdése. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz: a mai napig fennmaradt a kijárásos alapon
működő, szubjektív forrásosztogatás. Ezért - amellett hogy egységes egészségügy-fejlesztési
normatívát javasol bevezetni az önkormányzatok számára - szükségesnek tartja,
hogy nagy értékű beruházásokba csak hatósági engedélyezés után foghassanak az
intézményfenntartók. Ugyanakkor elengedhetetlennek tartja azt is, hogy az orvosi
műszerek, eszközök értékcsökkenéséből adódó pótlása érdekében építsenek be egy
amortizációs hányadot a finanszírozásba.
Az egészségügyi ellátórendszer átalakítása kapcsán a sürgősségi rendszer és az
alapellátás fejlesztése mellett továbbra is a felesleges és drága kórházi kezelések
elkerülése jelenik meg fő célként.
Haiman Éva
|
|
|
 |
 |
|
|
 |
