FAKOOSZ elnöknek lenni
Alig egy esztendeje létezett
a FAKOOSZ, amikor megyénkbe érkezett híre, s a tagok sorába léptem. 1993-ban
alakult meg az országos elnökség, azóta veszek részt munkájában. Így mó-dom
nyílt folyamatosan követni mindazokat a kihívásokat, melyekkel szembe kellett
néznünk, s azokat a szakmai és politikai változásokat, amelyek meghatározták,
és ma is meghatározzák tennivalóinkat. E változások tőlünk is változtatásokat
követelnek saját tevékenységünkben. Másfél éve választottak a Szövetség elnökévé,
s e másfél év bővelkedett eseményekben és tennivalóban egyaránt. Azzal a határozott
elképzeléssel fogtam feladatomhoz, hogy - a válto-zó körülményekhez alkalmazkodva
- a kollektív érdekvédelmet helyezzük előtérbe, természe-tesen a szükségesen
felmerülő egyéni ügyek tovább vitele mellett. Erre azért van szükség, mivel
a tagság túlnyomó többsége vállalkozóként működik, s mint ilyen, kiesik a klasszikus
munkajog kereteiből. (KJT-től kezdve egészen a sztrájktörvényig.) Ezért a jogbiztonság
meg-teremtését oly módon kell keresnünk, hogy a jogi és financiális környezetünk
alakításában igyekszünk aktívan közreműködni, s törekedni a megfelelő szabályozók
kialakíttatására. Saj-nos az eddig befektetett sok munka és törekvés vajmi kevés
eredményt hozott. A jelen kor-mányzat kezdeti együttműködési törekvése mára
gyakorlatilag elolvadt, sok reményünk szer-tefoszlott. Ígéretekkel nem megyünk
sokra, mondhatni semmire. Eszközeink pedig behatárol-tak. Ezért sokszor kapunk
kritikát, holott sem az egészségügyi társadalom tragikus megosz-tottsága, sem
pedig a különböző, többé-kevésbé átgondolt megmozdulások eredménytelensé-ge
nem a mi lelkünkön szárad. Tagadhatatlan tényként kell szembesülnünk azzal,
hogy gond-jaink, nyomorunk társadalmi beágyazódottsága finoman szólva csekély.
Mivel választások csak négyévenként vannak, s eddig egy lóra sem a mi érdekünkben
tettek, illetve akikre tettek, egy sem a mi javunkra cselekedett, helyzetünk
nem túl rózsás. Mégis úgy gondolom, tovább kell dolgoznunk azon, hogy ez megváltozzék,
kitartóan és koherens módon. Még akkor is, ha ez nem mindig látványos, és nem
bővelkedik naponta teátrális fordulatokban. S bár szerintem az élet értelme
nem feltétlenül csak "..a küzdés maga", egyebet jelenleg nem tehetek,
erről pedig feltétlenül számot kell majd adnom, legkésőbb 2002 áprilisában a
tagság előtt.
Dr. Éger István
|
|