Kinek kellene sztrájkolni?

Amit a mentôsök terveznek - azért az nem semmi! De a helyzetük sem irigylésre méltó! A Budapest Sportcsarnokra van 18 milliárd (ha komplex kulturális centrum lesz, akkor 23 milliárd), a mentőkre nincs. Persze az Alkotmány is kimondja: Magyarországon mindenkinek joga van a magas színvonalú kulturális ellátottsághoz, a rendszeres sport események, koncertek látogatásához.
Ez az állam állampolgári jogon biztosítja, így a helyzet természetesen érthető. Ha elkezdik én biztosan kifejezem szimpátiámat. Nem csak kék szalagot kötök autómra, hanem tetőtől talpig kékbe öltözöm.
Persze a rendszer működhetne másként is - ha lenne társadalmi szolidaritás.
Mert akkor a mentős helyet cserélne a vasutassal! Micsoda világ lenne! A mentő gk. vezető a mozdonyvezető béréért mozdony nélkül elhúzná a szerelvényt a Keletiig. A mentő ápoló kalauzként nem csak jegyeket kezelné le, hanem megmérné mindenkinek a vérnyomását, értelmezné, elmagyarázná a zárójelentéseket, a pólyásokat tisztába tenné, a randalírozókat megfékezné. S amikor a szerelvény beérkezett a végállomásra, szó nélkül tisztára suvickolna minden kocsit. Nem kérnének pihenőt, azonnal fordulnának vissza, mert az utas szent! A mentő diszpécser azonnali, 1 órán belüli, három órán belüli szállításokat venne fel, az ország minden települését 15 percen belül elérné az Intercity, s ha a hívást követôen "Jaj, jaj!!! Jöjjenek gyorsan, a nagymama azonnal utazni akar!" senkit sem találnának a helyszínen, nem lenne semmi következménye.
Az ország népe boldog és elégedett lenne, áldaná azt az időszakot, mikor jelenlegi urát és parancsolóját vállára véve hatalomra segítette, mert eljőve a Kánaán.
Persze előbb a vasutasokkal is kezdeni kellene valamit. Meg kellene tenni őket mentősnek! Nem, tudom, hogyan cikáznának a budapesti őrült forgalomban, a vidéki csúszós, döcögős utakon, s mit szólnának, ha minden utast hordágyon, vagy ölben kellene felcipelni a tizedik emeletre. Mit szólnának, ha a részeg utast az utcán kellene összeszedni, a "jó estét bátyámra" nagy pofon, vagy rúgás lenne a válasz, ha jól tele rókáznák a mozdonyvezető állást? Mit szólnának, ha épp megérkezve az ambulanciára, kávé szünet nélkül kellene úttalan utakon, mazsola vezetők, lomha kamionok között szlalomozni? Mit szólnának, ha munkába állás előtt esküt kellene tenni, hogy az utas érdeke az első, a második, a harmadik, a család meg bírja ki 2450-ig, a tervezett nagy fizetés rendezéséig?
Hát nem tudom, de hogy nem dolgoznának, hanem sztrájkolnának az szent!

Az ország egy kicsit leállna,
a médiákban nagy lenne a lárma!
S a politikus - talán magába szállna -
vajon mi végett lettem a világra?

Lehetek-e a politika bábja,
mikor népemnek rongyos a gatyája,
a mentősnek nincs egy nyugodt órája,
az égettnek hűsítő vízágya,
a daganatosnak éltető termo kamrája?
Hát Árpád népe, egykoron Vereckéhez érve
így gondoltál-e a harmadik évezredre?

A gyermek arcra állatokat altató maszk borul,
a nővér szemébôl a könny szégyenlősen kicsordul.
Hát Árpád népe, egykoron Vereckéhez érve
így gondoltál-e a harmadik évezredre?

Dr. Varga István
Berzence