"Berágtak" a falusi orvosok

A Siratófal sok érdekes hozzászólást tartalmaz a vidéki orvoslással kapcsolatban. Íme egy részlet: "... Nekem, csekélyértelmű mezei körorvosnak sok mindent be lehet magyarázni, de ha januártól júliusig fokozatosan csökkent a számlámon megjelenő tb-átutalás, azt nem tudom másként értékelni, mint hogy kevesebb lett a jövedelmem. Gondolkozzatok el Mráz Janó zseniális ötletén, a pozitív sztrájkon! Csak kötelességeink (egyikének) kellene maradéktalanul megfelelnünk. Pl. minden kedden az ország összes körorvosa beküldené mondjuk 10 hipertoniás betegét labor- és szemészeti ellenőrzésre. Egyszerre. Szabályos beutalóval. Ez nálunk kb. 500 beteget jelentene. És akkor ők balhéznának, hogy a rendszer összeomlik, ha mi nem koordináljuk. És ezt akár naponta más betegcsoporttal meg lehetne csinálni. Csak nekünk kellene megmutatni végre, hogy sok lúd disznót győz. Különben eláraszt minket a trágyaszag..." Dr. Mráz János pátkai körorvos, aki egyben a KÖR című országos szaklap szerkesztője is, lapunknak nyilatkozott is elképzeléséről. A pozitív sztrájk nem úgy értelmezendő, mondta, hogy szombaton és vasárnap is dolgoznának az orvosok, mert az inkább a kommunista szombatokra emlékeztető akció lenne. Inkább úgy gondolják, hogy be tudják bizonyítani a biztosítónak, és végső soron a hatalomnak is, hogy képesek megbénítani az ellátórendszert úgy, hogy nem sztrájkolnak, hanem dolgoznak. Azért pozitív a sztrájk, mert szakmailag a legmagasabb elvárásoknak tesznek eleget az eljárással - a bénulás mégis órákon belül bekövetkezik. Ugyanis az orvosok sztrájk-joga nem egyszerű kérdés, mert javarészük vállalkozó, s az el nem végzett munka szerződés-bontáshoz vezetne, amely földönfutóvá teheti az orvosok családjait. Hiszen, ellentétben a közalkalmazottakkal, akiket véd a közalkalmazotti törvény sztrájk esetén, a vállalkozót nem védi semmi. Ugyanakkor szeretnének "nem a dolgok után kullogni", s amikor valamilyen kedvezőtlen rendelet születik, akkor azt nem támadni, hanem lehetőleg segíteni abban, hogy olyan rendeletek szülessenek, amelyek az ellátórendszert illetve a benne dolgozók érdekeit messzemenően figyelembe veszik. A praxisjog intézménye is a FAKOOSZ kezdeményezéséből indult, bár nem egészen így képzelték el. Ma egyébként hétezer háziorvos van Magyarországon, ebből négyezer-ötszáz a vidéki. Számos munkaügyi pert - 60-80-at - is folytattak háziorvosaik érdekében, s ezekből sokat meg is nyertek. Az elmaradt ügyeleti díjak törvénytelenségének a kimondása az előző elnök nevéhez fűződik, mondja dr. Fekete László, a FAKOOSZ Baranya megyei elnökségi tagja, s az, hogy a kórházakban is szóba került a probléma, szintén az ő kezdeményezésük, ezekre méltán lehetnek büszkék. Mint ahogyan arra is, hogy komoly alapítvánnyal rendelkeznek, amely segítségével meg tudják segíteni a bajba jutott kollégákat. Persze akadnak ellentmondások szép számmal, panaszolja Fekete doktor. Például ha az egészségügyi kormányzat elvárja, hogy koleszterinszűrést végezzenek el a betegen, amelyért 150 forintot fizetnek mindennel együtt, miközben a tesztpapír ötszáz forintba kerül. Az is képtelenségnek tűnik, hogy ha a beteg két évig nem jelenik meg az orvosnál, akkor a tb-kártyája elveszíti érvényességét, hiszen van aki nem betegszik meg ennyi idő alatt, más az üzemorvoshoz jár. És van olyan is, akit semmilyen eszközzel nem lehet behajtani a rendelőbe.

Cseri László