A halványító zeller

Nevével ellentétben nem mindenkit halványít, hanem mi halványítjuk őt. Legfontosabb különbsége rögtön szembetűnik: a mi mokány zellerünkkel ellentétben nincs gumója. Csak levele és szépen fejlett, halványsárga szára. Ezt úgy éri el a gondos kertész, hogy palántázás után éppúgy töltögeti, mint más a pórét vagy a krumplit. A földben lévő szár egyre vastagszik és világos marad. Egészen hosszúra is megnő, ha hagyják. Nálunk úgy árulják, hogy levágják a leveles részének a nagyobbik felét, aztán a bojtos gyökerét is úgy, hogy a levélnyelek azért egyben maradjanak, belehúzzák egy celofánba - úribb helyen -, és kész. (Vigyázat! Van metélőzeller is, de annak nincs szára, csak rövid és satnya, a levele is kisebb, de erőteljesen zellerízű. Ezt ételek díszítésére és megszórására használják, mint a metélő- és fodros petrezselymet.) Homokos kertekben nálunk is remekül megterem. Magja kapható a gazdaboltokban szerte e hazában. A szárazzellerből sok étel készíthető. Fogyókúrásoknak melegen (és hidegen is) ajánlott, mert alacsony kalóriatartalmú. Hidegtálon, töltve egészen csinosan mutat.

Párolt zeller

4 adaghoz kell: 2 egész halványító zellercsokor félbevágva hosszában és keresztben egyaránt. (Az alját, ahol összenőnek a levelek, én egyben hagyom, a szárakat meg hosszában elhasítom. Arra ügyelek, hogy hosszúságra azért megközelítőleg egyformák legyenek.) 1 evőkanál vaj, 4 dl csirkeleves (kockából), 1 mokkáskanál só, késhegynyi bors, késhegynyi reszelt szerecsendió.
Vizet forralok akkora edényben, hogy a zellerek beleférjenek, megsózom és ebben a vízben előfőzöm a zellert. Ez maximum 5-6 perc.
Egy serpenyőben felforrósítom a vajat és a leszűrt zellert átpirítom rajta. Mikor barnulni kezd, ráöntöm a csirkehúslevest, picit utána sózom - ha kell -, borssal és szerecsendióreszelékkel leszórom. Betakarom és még 10-15 percig párolom. Sajtmártással leöntve, kevés reszelt sajttal leszórva tálalom.
Fehérbort ajánlanék mellé, pl. Etyeki Chardonnay-t.

Csíkozott zeller

Annyi zellerszárat darabolok fel kb. 1 cm-es darabokra (keresztben), hogy kb. 3-3,5 dl legyen. Kell még 1 evőkanál vaj vagy margarin, ízesítéshez só és bors, 1 kávéskanálnyi édeskömény-mag vagy apróra vágott zöldje (már ha van odahaza).
A zellert sós vízben előfőzöm (de ha elég friss és zsenge, nem is muszáj). Leszűröm és csöpögni hagyom.
Serpenyőben felforrósítom a vajat/margarint, megfuttatom benne az édesköménymagot és/vagy zöldjét, ráteszem a zellerdarabokat és üvegesre párolom benne. Persze, kevergetem is. Ha kell, megsózom és a végén adom hozzá a borsot.
Ezt variálhatom úgy, hogy csak megfuttatom a zellert vajon, sózom, leszórom egy evőkanál liszttel, átkeverem és felöntöm tejjel vagy tejszínnel, kiforralom és úgy ízesítem borssal, sóval meg szerecsendióval, de ekkor már messze nem fogyókúrás eledel.
Ha még tovább megyek, és a kiforralt krémes mártásba belekeverem két tojás sárgáját, 5 deka reszelt sajtot, majd a keményre felvert, sózott fehérjéket is, majd az egészet vajazott tűzállótálba öntve sütőben felfújtként megsütöm, végképp lőttek a fogyókúrának - de az élvezet sokkal nagyobb lesz.
A halványítózellernek is nagy előnye, hogy minden fűszert elbír, nem lévén túl erős saját íze. Ezért bármilyen mártást készíthetsz, és nyakonöntheted vele az ilyen-olyan formára feldarabolt előfőzött/párolt/sütött halványítózeller-szárat.
Köretként, főételként vacsorára nagyon finom.
Hidegtálra lehet túros krémmel tölteni a zellerszárak végeit, amelyek olyanok, mint egy kis csónak.

Dr Kendéné Toma Mária