Bármekkora kertről legyen is szó, a díszfák, díszcserjék mellett pár négyzetméter veteményeskertnek is lehet helyet szorítani. Sokan berzenkednek a gondolattól: ők a kertnek élvezői és nem rabszolgái szeretnének lenni. Márpedig a zöldségeskert rengeteg munkával jár: talajelőkészítés, magvetés, palántázás, egyelés, gyomlálás, permetezés, betakarítás.
Kétségtelen, valamivel több a tennivaló a veteményesben, mint a díszkertben, de ez a méretektől is függ. Hiszen egy-egy sor hagyma, petrezselyem, zeller, bokorbab, pár tő paradicsom igazán nem igényel sok helyet. S ha a főzéshez hirtelen kell valami, nagy előny, hogy kéznél van a kiskertben. Az ápolási munkák nem kellemetlenek a kora reggeli vagy alkonyi öntözés közben, madárcsicsergést hallgatva gyönyörködhetünk a palánták gyors fejlődésében. A gyomlálás nemcsak hasznos, de egészségmegőrző ténykedés is, a hajladozás a gerinc rugalmasságát, az agy jobb vérellátását segíti... De mit tegyünk, ha felüti fejét valamilyen kórokozó vagy kártevő? Permetezés helyett éljünk inkább biológiai növényvédelemmel. Tehát már az ültetést, vetést is annak ismeretében tervezzük, hogy a növények térben és időben kölcsönösen hatnak egymásra, hogy egyes fajok kedvelik egymást, mások viszont nem tűrik egymás szomszédságát. S tudnunk kell azt is, hogy mely növények tudják megvédeni a másikat. Virágos növények és zöldségek együttesére törekedjünk tehát.
A vegyesművelésű kert a természetes növénytársulásokat példázza, ahol az egyes fajták jótékonyan hatnak egymásra, óvják, segítik egymás fejlődését.
A bársonyvirág (Tagetes) nem hiányozhat egyetlen biokertből sem, szegélyként ültetve, vagy a sorok közti elválasztó sávban. Nemcsak élénksárga színfoltja a veteményesnek, de ami fő erénye: gyökérnedveivel elriasztja a talajlakó kártevőket. Vetőmagját csak egyszer kell beszerezni, utána már a saját terméséből lehet a következő évi szükségletet begyűjteni. Ugyanilyen őrző-védő szerepet tölt be az aranysárga virágú körömvirág (Calendula), mely szintén olyan bőven hoz magot, hogy szinte ki sem lehet irtani. Csillogó, narancsszínű és aranysárga szirmait gyógyhatása miatt is begyűjthetjük. Az élénkkék virágú borágó (Borrago officinalis) védelmében az eper jobban fejlődik, szomszédságában nem károsítja a hagymát a hagymalégy. A lila virágzású zsálya (Salvia officinalis) távol tartja a káposztalepkét.
A zöldségek egy része nyár elejére-közepére beérik, termését leszedjük, betakarítjuk. A kiürített ágyásokat - még nem késő! - másodveteményekkel hasznosíthatjuk. De nem mindegy, hogy melyik növény után mit ültetünk. A dughagyma után még beérik a cukkíni, a fejessaláta után bokorbabot vethetünk. A zöldborsó után bimbóskel, a nyári retek után póréhagyma lehet a másodnövény. A veteményes így egész szezonban rendezett, kedves része lehet kertünknek, ahol a sorok között viruló bársonyvirágok egészen a fagyokig díszlenek.

Szöveg: Kecskésné Szabó Ildikó,
Táj- és kertépítés