Először is mit nem tesz: nem oktat. Na miért? Keresd a nőt, ha az sincs a háttérben, a pénzt. Itt is ez van. Sokan az oktatást még mindig jövedelemforrásnak tekintik a szponzorokból kifolyólag, és a költségvetési hiányok pótlására használják. Még csak haragudni sem tudok érte, szégyene ez az egészségügynek, hogy így kell pénzhez jutni. Viszont mi meg nem fogunk hadakozni 2 szervezett intézmény ellen, munkánkat így is tudjuk folytatni.

Egyrészt tudományos munkában veszünk részt. Most éppen egy kollégánk által kitalált hypertonia-diabetes-hypercholesterinaemia felmérésben, aminek már most, félidőben olyan meglepő eredményei vannak, amin érdemes elgondolkodni. Végső eredményeinket az éves Belgyógyász és MÁOTE kongresszuson tesszük közzé.
Másrészt szakmapolitikai tanulmányokban veszünk részt. Most épp az OEP felkérésére egy minőségbiztosítási projectet készítünk, egyben egy szűrő gondozó program kontrollcsoportjaként funkcionálunk.

A minőségbiztosítás több szempontból is érdekes: valóban hasznos, ha tapasztalati tudásunkat követhető, alakítható, értékelhető szabályokba foglaljuk, megkönnyítve ezzel horizontálisan és vertikálisan is az egységes és magas színvonalú egészségügyi ellátást. A közösen kialakított szakmai protokollok egyebek mellett lehetővé teszik a munkánk észszerű és reális értékelését, ellenőrzését. A rendelőben alkalmazott egyéb szabályok biztosítják a biztonságos, racionális és nagy hatékonyságú munkavégzést. Mindemellett régi terve a Minisztériumnak, hogy még ebben a ciklusban bevezeti a minőségbiztosítás elemeit a háziorvosi ellátásba is. Ha ez valóban megtörténik, az általunk számítógépes tankönyv formájában kidolgozott és az OEP által finanszírozott összefoglalót mindenki haszonnal forgathatja. Ha a szóbeszéd igaz, a kollégák anyagilag is érdekeltek lesznek a minőségbiztosítás alkalmazásában, tehát több szempontból is hasznos lesz megismerkedni a rendszerrel.

Erre valószínűleg lehetőség nyílik egy 2 napos tanfolyam keretében is, melyet Nagy Lajos professzor úr szervez Pécsen, szeptember-október táján. Ha sikeres és hasznos lesz a képzés, hajlandó az ország más központjaiba is akkreditálni a programot. Ebben is a Club jónéhány tagja vesz részt.

Azért ne gondoljátok, hogy nem sajnálom a továbbképzések elmaradását. Jó volt a kórházi kollégákkal, egy-egy szaktekintéllyel közösen leülni egy pár szendvics, némi üdítő és süti mellé, és megbeszélni valami nagyon fontos, vagy csak minket nagyon foglalkoztató problémát. Olyan egyéb hozadékokkal, hogy szakmai protokollt dolgoztunk ki a tünetre, betegségre, megvitattuk az azzal kapcsolatos háziorvosi, szakrendelői, kórházi kompetenciát, megbeszélve az együttműködés, a továbbirányítás lehetőségeit.

Még bízom abban, hogy egyszer a továbbképzés nem üzlet lesz, hanem "CSAK" érdeklődés tárgya és gyönyörűség forrása lesz. Addig szélesebb területen, magasabb fórumokon hasznosítjuk kevéske tudásunk és óriási tapasztalatunk - na meg töretlen lelkesedésünk.

dr Simek Ágnes
a Club Doctores elnöke