Vállalkozók figyelmébe

Minden vállalkozást érintő kérdéskör a gépkocsikkal kapcsolatos szabályok, azok gyakorlati alkalmazása, a fizetendő adók, a szükséges nyilvántartások. Az Adókódex 4/2000. évi számában megjelenteket ismertetjük röviden a mostani és a következő számban.
A gépjármű megszerzésekor illetéket kell fizetni. A kötelezettség a tulajdonszerzést követő tizenöt napon belül esedékes, s azt az illetékhivatal számlájára kell befizetni a közlekedési hatóságnál beszerzett átutalási postautalványon.
A belföldi engedéllyel és rendszámmal ellátott gépjármű után gépjárműadó fizetési kötelezettség áll fenn. Az adó mértékét a törvényben meghatározott minimum és maximum tételek között a helyi képviselőtestület rendeletben határozza meg, amelyet az adóévet megelőző év december 15-ig kell kihirdetni.
Az adót annak kell megfizetnie, aki a forgalmi engedélyben az év első napján tulajdonosként, illetve üzemben tartónként van feltüntetve. Évközben használatba vett új gépjármű esetén a bejegyzett tulajdonosnak, illetve üzemben tartónak áll fenn a fizetési kötelezettsége. A gépjárműadóról szóló törvény több mentességet is megállapít, így például nem kell adót fizetni a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló gépjármű, a társadalmi szervezet, alapítvány tulajdonában álló gépjármű után, amennyiben a megelőző évben nyereség utáni adófizetési kötelezettsége nem volt.
A gépjárműadó alapja a gépjármű önsúlya, tehergépjárműnél korrekciós tényező is van. Az évi adótétel minden megkezdett 100 kg.-ként minimum 600 Ft, maximum 1000 Ft.
A gépjárműadót félévenként két egyenlő részletben március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetni.
A gépjármű üzemanyag-felhasználásának költségének elszámolásához szükség van az üzemanyag árára, valamint a gépjármű üzemanyag normájára. A norma meghatározása kétféle módon történhet. A hatályos 60/1992. (IV.1.) kormányrendelet tartalmazza az egyes gépjárművekre alkalmazható normákat. Amelyek a hivatkozott jogszabályban nem találhatók meg, azokra vonatkozóan az alapnorma a gyártó adatai, vagy a szakértői (névjegyzékben szereplő szakértő által adott) vélemény alapján határozható meg. Az alapnorma helyett alapnorma-átalány is alkalmazható, amely a motor hengerűrtartalma alapján került meghatározásra (pl.: benzinüzemű személygépkocsi normája 1000 cm3-es motorig 8 liter/100km, 1001-1500 cm3-ig 9liter/100km).
A norma szerinti üzemanyagon felül kenőanyag is elszámolható, amely az alapnorma 7%-a (ez nem alkalmazható az alapnorma-átalánynál).
Üzemanyagköltség címén az üzemanyag-fogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyagár, vagy a számlával igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe.
A munkáltató tulajdonát képező gépjármű használatánál a norma szerinti üzemanyaghoz képest megtakarítás jelentkezhet, amelyet a munkáltató választása szerint elszámolhat. A 2000. évre vonatkozó szabályok szerinti elszámolás a következő: meg kell határozni az SZJA-törvény szerint elismert üzemanyagköltséget (igazoltan megtett út a normával és az APEH által közzétett üzemanyagárral megszorozva), amelyből le kell vonni a számlákkal igazolt, ténylegesen felmerült üzemanyagköltséget. Az így megkapott különbség az üzemanyag-megtakarítás összege, amely a gépjármű vezetője részére adómentesen kifizethető. Amennyiben többletfogyasztás keletkezik, az költségként érvényesíthető (a korábbi évek adózási szabályai ezt az esetet természetbeni juttatásként ismerték csak el, amely adófizetési kötelezettséget is vont maga után).

Fontosabb határidők:
2000. augusztus 12.: 2000. július havi bérek utáni levont járulékok, SZJA és a munkáltatót terhelő járulékok utalása
2000. augusztus 21.: 2000. július havi kifizetések utáni MAJ és MVJ utalása

Székesfehérvár, 2000. július 14.

Tamás Szilvia
Talentum Kft.
Szfvár, Lakatos u. 5.