Pázsit és tengeri

Idén a tavasz olyan vehemenciával érkezett, hogy azon nyomban nyárnak is titulálhatnánk. Ez egyrészt öröm, mert végre odatarthatjuk sápadt orcáinkat a Napnak, másrészt meg egy mero bánat, ha a kelloképpen barnaságba hajló orcánkat lefelé fordítjuk és rácsodálkozunk kertünk fuvére.
Pázsitunk magassága lassan többszörösen meghaladja az optimális 4 cm-t!
Nyírni kéne.
Viszonylag rövid ido alatt egy csomó minden kiderül: hogy vethettünk volna kisebb felületen is, ráadásul a funyíró alacsony és makrancos, az éle kicsorbult, a gyujtodoboza kicsi, a kábel rövid és mégis úgy köti magára a különbözo csomókat, hurkokat, mint valami vén tengeri medve.
Tengeri medve. Tengeri.
Egy magyar embernek a tengeritol már csak egy lépés a kukorica.
Nem sokszor gondolsz arra, hogy mikor füvet nyírsz, a kukorica gracilisabb rokonságát vágod/töröd derékba. Valójában minden pázsitfuféle egy családba tartozik a kukoricával – avagy a kukorica a pázsitfufélékkel. Népes família, legalább négyezer faja népesíti be földünket. Nincs az a szélességi kör (szinte), ahol valamelyik szegény rokon meg ne húzná magát.
Földünk leghasznosabb, legfontosabb növényeit tisztelhetjük a családtagokban. Közülük kerül ki a búza, rozs, árpa, zab, kukorica, köles, rizs ma termesztett típusai, mint az emberiség elso számú élelmiszerei. Mi több, a nád és annak felnottesebb változata, a bambusz is.
Ok adják a parkok üdíto zöld felületeit, a mezokön a legelot, a szénát, beérés után levágott száruk is seregnyi hasznos tulajdonsággal rendelkezik: papírgyártásra alkalmas, a gyékénybol fonással lábtörlotol a szakajtóig apróbb-nagyobb használati eszközöket állítanak elo, a nád tetofedésre alkalmas, Keleten még ma is sok helyen bambusszal állványozzák fel a házakat.
Csippentsük ki a kukoricát ebbol az illusztris társaságból
Oshazájában Közép-Amerikában a kukoricát szent növényként tisztelik. Mindig is fontos szerepet játszott a maya emberek életében és kultúrájában.
A mayák teremtés-mítosza azt állítja, hogy az emberi test a szent kukoricacso szemeibol áll össze. Belole teremtették az Istenek az embert, akikre úgy tekintettek, mint a szolgálókra, akik a kukoricatáblában csak rájuk várnak, készen arra, hogy szolgálják oket.
A közép- és dél-amerikai oslakosság ragaszkodik az isteni eredethez.
Homály fedi,ki, mikor és hogyan fejlesztette ki a kukorica csöves formáját. A legendák és mondák világában az Istenek ajándékának nevezik.
Valami lehet a dologban, mert a kukorica azon kevés növény közé tartozik, amely emberi segédlet nélkül képtelen önmaga reprodukálására. Mármint hasznosítható szinten.
A csövön lévo szemek több rétegu, igen feszes és beérés után igencsak merev védorétege egyben börtönore is a kukorica termésének. Ha nem fejtjük le róla, a földbe kerülo sértetlen cso magjai az elso évben még kihajtanak egy csomóban, de termést már nem hoznak, legfeljebb egy-két vékonyka száron. Abban sincsen sok köszönet, mert maximum savanyúság készítésére alkalmas nagyságrenduvé képes csak kifejlodni. Magvait nem érleli be - és nincs tovább.
Az a rengeteg kukoricaszem, amelyeket ha gondos kezek lefejtik, lemorzsolják az ottfelejtett csorol, egy kertnyi kukoricatermést hozhatna létre, elsatnyul, és szaporodásra alkalmatlanná válik.
A modern régészeti feltartások segítségével bizonyítható, hogy a kukorica ezer évvel ezelott a mayák étrendjének közel 80%-át tette ki.
Sehol a világon nem olyan fontos étkezési alapanyag a kukorica, mint Dél-Amerikában. Ma is mindennap asztalra, kézbe kerül változatos formában.
Mindenki hallotta már a tortilla nevet. Ez a kenyerük, ebbe csomagolják a fuszerezett töltelékeket, adják édesen, sósan elokelo éttermekben és az utcai árusok egyaránt.
A tortilla igen sokarcú étek. Felszolgálhatod csak úgy önmagában, de adhatod szaftos ételek mellé köretként, mert jól társítható mindenféle ízzel. Tányérként is hasznosítható, vagy éppen ízletes csomagolóanyagként suru húsos-zöldséges salátafélék számára.
Sütheted csak egyik oldalán és töltheted babos-húsos töltelékkel, de megkenheted bármilyen édes keverékkel, és desszertként tálalhatod.
Európában a kukorica elsosorban, mint takarmánynövény játszik nagy szerepet. Elhanyagolható a jelenléte az étkezésünkben. Érdemes odafigyelni a származási helyén kedvelt receptekre. Próbáljuk ki és kóstoltassuk meg a családdal.
Kukoricázzunk mi is.
Jó étvágyat hozzá!
Dr. Kendéné Toma Mária
Hiba! A könyvjelző nem létezik.