A Kósz-on lévő Asklepieiont a XX. század elején, R. Herzog, német archeológus fedezte fel Zarraphtis helyi antikvárius tanácsa alapján. A területet ezek után olasz régészek ásták ki, és ők állították helyre az emlékművet a jelenlegi formájában.
Természetesen ma az Asklepieon nem úgy néz ki, mint fénykorában, és mint azt az előző cikkben a színes makett demonstrálja. A hajdani kolosszális szentély romjai láthatók ma, mely meglepően jól átvészelte a nem csekély időt.
A terület jelenleg is három szinten (teraszon) helyezkedik el:
I. A legalsó terasz nyugati, északi és keleti oldalai árkádokkal voltak elhatárolva görög betű alakjában (ezeknek csak az alapjai láthatók). Keletre egy római termál-fürdő komplexum volt, mely a III. századból való, ebből falfestmények és padlómozaikok maradtak meg.
A római korban mélyedések készültek a második terasz támfalában és az egyik ilyen mélyedésben egy forrás és víztároló a mai napig is látható. A második teraszra vezető lépcsőtől nyugatra van egy mélyedés, mely kis templom alakú, ebben van egy szobor alapja (valószínűleg Néró-é) melyet a kósz-i Gaius Stertinius Xenophon, aki Tiberius, Claudius és Néró császárok magánorvosa volt, építtetett.
II. A második teraszon egy hatalmas oltár maradványai vannak, melyek a legrégebbi leletei az Asklepieion-nak. Az oltár kb. az időszámításunk előtti IV. század közepén épült és a szobor dekorációja, amiből szinte semmi sem maradt meg, valószínűleg Praxiteles fiai munkája.
Ezen oltár maradványainál, e sorok írója, szimbolikusan ismét letette (életében másodszor) a Hippokrátész-i esküt. Megható és felemelő érzés volt ezt megcselekedni ezen a "szent helyen".
Az oltártól nyugatra van Asklepios legrégebbi temploma ion oszloprendben, mely az időszámítás előtti III. századból való. Délre található egy épület, mely valószínűleg a papok rezidenciája volt, illetve a "váróterem", ahol a betegek arra vártak, hogy Asklepios megjelenjen az álmaikban és meggyógyítsa őket. Az épület mögött látható a bejárat a szent forráshoz. Az oltártól keletre van egy kis Római templom Corinthiai oszlopsorral, mely a II. századból való.
III. A harmadik, egyben utolsó teraszon áll Asklepios hatalmas Doric temploma, mely a II. századból való és egy U alakú árkád veszi körül. A korai kereszténység idején egy Panayia Tarsou nevű templom épült az eredeti templom elé. Ebből a templomból mindössze egy korai keresztény oszlopfő maradt meg, ami oltárként szolgált. A "Tarsou" név valószínűleg a "tou alsous" (ligeti) szavakból ered, utalva a ciprus fákra, melyek Asklepieion körül egy ligetet formálnak és ahol eredetileg Apollo Kyparissios-t istenként imádták, Asklepios előtt.
A templom épületének nagy részét a Jeruzsálemi Szent János szerzetesrend (Order of St. John of Jeruzsálem) a középkori vár építésére használta fel.
A Kósz szigeten töltött egy hétből részemre az Aszlkepieion felkeresése nyújtotta a legnagyobb és felejthetetlen élményt. Egy teljes napon át nagy érdeklődéssel és aktivitással fürkésztem és tanulmányoztam a valamikori grandiózus létesítmény mára fennmaradt értékeit a közel 50 C fokos hőségben, a perzselő júliusi napon a márvány-kőrengeteg között.
Kedves Kollégák! Őszintén ajánlom - keressétek fel Hippokratész szülőföldjét és a gyógyítás Istenének szentélyét, nem fogjátok megbánni!
Dr. Kristofori György
-Sirok-