Az előző számunkban már röviden tájékoztatást adtunk a 2001. évre vonatkozó változásokról. Az alábbiakban a Pénzügyminisztérium által adott összefoglalásból válogattunk, egyes esetekben kommentárt is fűzve hozzá.
A kormányprogramban megfogalmazott céloknak megfelelően 2001. évben is kiemelt cél a családok támogatása, valamint a kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítása. A családok támogatása a kedvezmények növelésével, a vállalkozások életének könnyebbítése az adminisztráció csökkentésével, az adóteher csökkentésével érhető el.
A személyi jövedelemadó rendszerében a családi kedvezmény növelése várható. A 2000. évben érvényesíthető "gyermekkedvezmény" jelentős növelése várható: az egygyermekes családban a 2000. évi 2200Ft/hó összegről 3000Ft/hó összegre, a kétgyermekes kedvezmény 2200Ft/hó/gyermek mértékről 4000Ft/hó/gyermek mértékre, a három- és több gyermekes családok kedvezménye 3000Ft/hó/gyermek összegről 10000Ft/hó/gyermek összegre emelkedik. Új elem, hogy a családi kedvezmény kiterjed a fogantatást követő 91.naptól kezdődően a magzatokra is. A családi kedvezmény emelkedése miatt nő az adó alóli mentesített jövedelem: egy gyermek esetén 400.000Ft (az előző évi mentesített jövedelemhez képest ez 21,2%-os növekedés), két gyermek esetén 642.857Ft (+39,8%), három gyermek esetén 1.350.000 Ft (+105,4 %).
Amint az látható a kormány szándéka továbbra is a gyermekek számának növelése, amelyhez több kedvezményt is rendel. A kedvezményt azonban csak akkor lehet igénybe venni, ha ehhez megfelelő jövedelem is társul. Ez azonban a munkáltató részéről jelentene olyan többletterhet, amelyet megfizetni nem tudna. E miatt valószínű, hogy a gyermekkedvezményeket (legalábbis a három- és több gyermekes családi kedvezményt) döntő részben csak a költségvetés által finanszírozott intézmények dolgozói tudják majd kihasználni. A tervezet szerinti minimálbér is éves szinten mindössze 480.000 Ft bruttó jövedelmet jelent, amelynél sokkal magasabb bruttó bérek a magánszférában ritkán találhatók.
A kis- és középvállalkozások helyzetének javítása régi elvárás. A kormány szándéka szerint a fejlesztések ösztönzése érdekében adókedvezmény érvényesíthető a beruházási hitelre fizetett kamat után, amely a megfizetett kamat 20%-a (maximum 5millió Ft). A helyzet javítását szolgálja az egyösszegű értékcsökkenési leírási lehetőség értékhatárának 30eFt-ról 50eFt-ra történő emelése, a 200ezer Ft alatti tárgyi eszközöknél a vállalkozó döntése alapján történő értékcsökkenési leírás elszámolása (a leírás legalább két év alatt történhet). Kedvezőtlen változás, hogy a reprezentációs kiadásokat a tervezet teljes egészében természetbeni juttatásként kezeli, s 44%-os SZJA-val sújtja. Az adminisztráció csökkentése irányába vezető lépésnek nevezhető, hogy emelkedik az egyéni vállalkozóknál az átalányadózás keretében a költséghányad a nem kiemelt körnél (35%-ról 40%-ra). További egyszerűsítés, hogy a pénztárkönyvbe, naplófőkönyvbe a számítógéppel feldolgozott adatokat manuálisan már nem kell bevezetni.
A kis- és középvállalkozások helyzete a rendszerváltás óta csak a vállalkozás szabadságában javult. A vállalkozások döntő része kevés tőkével rendelkezik, fejlesztéseket rendszerint csak külső forrás bevonásával tudnak végrehajtani. A jogszabályi előírások miatt hatalmas adminisztrációs terhek vannak, amelyek évről-évre növekedő tendenciát mutatnak. Az egyszerűsítés eddig valamennyi kormány programjában szerepelt, azonban érdemi változás mind ez idáig nem volt. A 2001. évre tervezett módosítások sem hoznak jelentősebb változást, hiszen a számviteli törvény módosítása is újabb problémát fog okozni. Az egyéni vállalkozóknál a nem kiemelt körbe tartozók részére megállapított költséghányad 5%-os emelése még mindig nem elegendő ahhoz, hogy ez a forma széles körben elterjedjen. A vállalkozók működésére az adótörvényeken kívül is egy sor jogszabály ír elő nyilvántartási kötelezettséget, amelyek módosítására - tekintettel arra, hogy egy részük a közelmúltban lépett hatályba - nincsen esély, így az adminisztrációs teher csökkenése érdemben nem várható.
A vállalkozások fejlesztéseinek ösztönzése érdekében fontos lépés lenne azonban, ha a médiákban elhangzottak szerint sor kerülne a beruházások utáni adókedvezmény bevezetésére. Ebben az esetben, ha a vállalkozás a nyereségét beruházásra fordítaná, úgy a társasági nyereségadót (18 %) nem kellene utána megfizetnie.
Fontosabb határidők:
2000. november 12.: 2000. október havi bérek utáni levont járulékok, SZJA és a munkáltatót terhelő járulékok utalása
2000. november 20.: 2000. szeptember havi kifizetések utáni MAJ és MVJ utalása

Tamás Szilvia
Talentum Kft.
Szfvár, Lakatos u. 5.