FAKOOSZ Sajtófigyelő

Szigorodó elszámoltatás

A kormány visszavonult és eredeti elképzelésétől eltérően a biztosítás nélkül és jövedelemmel nem rendelkező potyázóknak mindössze azzal kell számolniuk, hogy az APEH öt évre visszamenőleg behajtja tőlük a hatályos jogszabályok alapján beszedhető, elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulékot. A biztosítási jogviszonytól függetlenül az orvosoknak minden kezelésre jelentkezőt el kell látniuk, de szigorodnak az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályok.

Novembertől a kórházak és szakrendelők, jövő év júliusától pedig már az alapellátásban dolgozók is számíthatnak arra, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár visszatartja teljesítményük után járó bevételeik 10 százalékát, amennyiben a biztosító által üzemeltetett on-line rendszeren keresztül nem ellenőrzik pácienseik biztosítotti jogviszonyát. Januártól a szolgáltatóknak a pénztár honlapjáról letölthető adatlapon kell jelezniük a biztosítónak, ha rendezetlen jogviszonyú pácienssel találkoznak.

A háziorvosok esetében ez azt jelenti, hogy az év első felében mindenképpen meg kell teremteniük annak lehetőségét, hogy interneten keresztül csatlakozzanak a pénztár ellenőrzési rendszeréhez. Az alapellátásban dolgozók egyébként is kénytelenek lesznek hozzászokni a gondolathoz: januártól a biztosító a praxisfenntartásra fordítható támogatás utalásakor részben teljesítményüket is figyelembe veszi. Sőt a fejkvóta alapú finanszírozási rendszer indulása után sokkal szigorúbb szakmai követelmények teljesítése estén juthatnak hozzá a támogatáshoz.


Megoldás: kistérségi csoportpraxis

Részben az egészségbiztosítási rendszer tervbe vett változása, részben a régóta meglévő gondok miatt jelentős átalakítás vár az alapellátásra. Módosul a finanszírozás, az egyéni körzetek helyett a közeljövőben csoportpraxisok jöhetnek létre, de nem elképzelhetetlen az sem, hogy új beutalási rendet kell kialakítani.

A betegek a legtöbb országban adójuk, illetve társadalombiztosítási járulékaik fejében "elvárják" a jogalkotóktól, hogy betegségük esetén minőségi indikátorok vagy csak szimplán "bizalmi index" alapján szabadon dönthessenek gyógyító orvosukról és választhassanak a piacon lévő egészségügyi szolgáltatók között. Az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet által készített, A betegek szolgáltató-, illetve orvosválasztásának ára című tanulmány szerint az alapellátás esetén a betegek csaknem minden országban szabadon határozhatnak háziorvosukról. A választásnak azonban - bármennyire is szabadnak tekintett - vannak korlátai.

Az Egyesült Királyságban mindenkinek, Írországban pedig a nyugdíjasoknak és a szociális ellátásra szorulóknak kell területi lista alapján választaniuk kezelőorvost. Dániában a betegek számára két lehetőség adott: a háziorvosi praxishoz bejelentkezőknek nem kell fizetniük a beutalóval igénybe vett szakorvosi konzultációkért, ám azoknak, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy minden esetben maguk dönthessenek általános és szakorvosukról, kiegészítő díjat kell leróniuk.

Illúzió a szabad háziorvos-választás is

Magyarországon a háziorvoslás kapcsán elvben lehet, de a gyakorlatban illúzió szabad orvosválasztásról beszélni, ugyanis az elmaradt térségekben - a települések egyharmadán - a betöltetlen háziorvosi praxisok miatt a betegek kényszerpályán mozognak. Sok esetben jó, ha egyáltalán van, akihez baj esetén fordulhatnak.

Többek között ezért is, kormányzati nyomás nélkül is reformot sürget a Háziorvostani Szakmai Kollégium, valamint az Országos Alapellátási Intézet (OALI). Mind a betegek, mind pedig az orvosok érdekeit szem előtt tartó, hatéves, 2013-ig részletes cselekvési tervet tartalmazó programjuk sokrétű, de kérdés, hogy a kormány támogatja-e a megvalósítását. Az egészségbiztosítás rendszerének átalakítása a szaktárca idejét jelentősen leköti, így az alapellátás reformja úgy tűnik, várat magára, a parlament előtt lévő, a biztosítási rendszer átalakítását célzó törvénytervezet is csak nagyon felületesen érinti a háziorvoslás rendszerét. A féloldalnyi szövegrészből mindössze annyi tudható meg, hogy a háziorvosok és a házigyermekorvosok területi ellátási kötelezettsége nem változik, az új pénztárak akkor is kötelesek lesznek szerződni velük, ha csupán egyetlen páciens marad a praxisukban.

Ám az üzleti biztosítók piacra lépése és a várhatóan 2009-től életbe lépő fejkvótán alapuló finanszírozás jelentősen átrendezheti az alapellátás struktúráját és az orvosok érdekeltségi rendszerét is. A szaktárca államtitkára, dr. Kincses Gyula az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának októberi ülésén azt mondta: jövőre fennmarad a normatív teljesítményfinanszírozás és a különböző pótlékok rendszere, s az előbbibe épülnek majd be teljesítményelemek. Ezek azonban - állította az államtitkár - nem teszik lehetővé a teljesítmények pörgetését. Információink szerint ez azt jelentheti, hogy a jövő évre tervezett háziorvosi kassza növekményét, vagyis hozzávetőleg 3 milliárd forintot azok között a háziorvosok között "osztanák" szét teljesítményük arányában, akik hajlandók részt venni az úgynevezett törzskartonmegújítási programban, vagyis betegeik egészségi állapotát újra feltérképezik. Sőt, az új finanszírozási rendszer indulását követően csak a terápiás, életvitel-tervezésen alapuló alapvizsgálaton részt vett, szabályosan dokumentált beteg után járna majd fejkvóta. A törzskartonnak tartalmaznia kellene az életkor és az alapbetegség függvényében kötelezően elvégzendő állapotfelmérő vizsgálatokat, a kötelező/ ajánlott szűréseken való részvételeket, illetve azok eredményeit, valamint a gondozásba vételt, a tervezett ellenőrzéseket és egy személyes egészségtervet: a szükséges kontrollok időpontját, életvezetési tanácsokat és az orvos és betege által közösen megfogalmazott célokat.

Tinnyei Mária (Forrás: Medical Tribune) - WebDoki

Rendelet a rendeléshez

53/2007. (XII. 7.) EüM rendelet a gyógyszerrendeléshez használandó számítógépes program minősítésének szabályairól.
Megjelenés helye, ideje: Magyar Közlöny 2007/170. (XII. 7.)
Hatályosság kezdete: 2007. december 31.
Az új jogszabály hatálya kiterjed a részben vagy egészben az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatókra, az ilyen egészségügyi szolgáltatók finanszírozási szerződésének melléklete szerint a szolgáltató által nyújtott ellátásokkal összefüggésben gyógyszerrendelésre jogosult orvosokra, valamint a külön jogszabály szerint társadalombiztosítási támogatással történő gyógyszerrendelésre jogosító szerződéssel rendelkező orvosokra.
Az ún. gyógyszer gazdaságossági törvény 45. §-a előírja, hogy a társadalombiztosítási támogatással gyógyszert és gyógyászati segédeszközt rendelő szolgáltatók, orvosok e tevékenységüket olyan minősített számítógépes program alkalmazásával végzik, amely - külön jogszabályban meghatározottak szerint, - az E. Alap, illetve a beteg számára legalacsonyabb anyagi terhet jelentő gyógyszerre és segédeszközre ajánlatot tesz. Az orvos az ilyen gyógyszertől vagy gyógyászati segédeszköztől eltérő gyógykezelést a beteg vagy a betegség sajátosságaira, illetve az ellátás helyszínére tekintettel azt követően rendelhet, hogy tájékoztatta a beteget a gyógyszeres kezelés és gyógyászati segédeszközzel való ellátás alternatíváiról, az azonos hatóanyag tartalmú és gyógyszerformájú készítmények és azonos funkcionális csoportba tartozó gyógyászati segédeszközök beteget terhelő várható költségei közötti különbségekről és a külön jogszabály szerinti helyettesíthetőség lehetőségeiről. Az eltérést a betegdokumentációban annak részletes indokolásával együtt rögzíteni kell.
A rendelet szerint az alkalmazandó szoftvereket az Egészségbiztosítási Felügyelet minősíti.
A jogszabály meghatározza a szoftver követelményei között, hogy annak alkalmasnak kell lennie a külön jogszabály szerinti formailag és tartalmilag szabályos vény kinyomtatására, továbbá az elektronikus aláírás alkalmazásának beépítésére, ún. „extra vonalkód" képzésére és vényre nyomtatására, a közgyógyellátás igényléséhez szükséges külön jogszabály szerinti orvosi igazolás előállítására és kinyomtatására. Az extra vonalkód adattartalmát és műszaki leírását a rendelet melléklete tartalmazza.
A szoftvernek a gyógyszerrendelés támogatásához az OEP által közzétett gyógyszertörzzsel azonos tartalmú adatokat kell használnia. A gyógyszertörzs adatállományának formátumát a rendelet melléklete tartalmazza.
A szoftvernek képesnek kell lennie egy megadott TTT kód alapján a vizuális megjelenésben egymástól jelentősen eltérő módon a jogszabályban részletesen felsorolt gyógyszer csoportokat megjelenítésére. A rendelet rögzíti azt is, hogy a szoftver által használt gyógyszertörzsnek az OEP által közzétett törzsállományból gyógyszerenként minimálisan milyen adatokat kell tartalmaznia.
A szoftver minősítése iránti eljárás kérelemre indul a kérelmet a szoftver szerzői vagy felhasználási jogaival rendelkező szervezet nyújtja be a Felügyelethez. A Felügyelet a minősítésről közigazgatási határozatban dönt.
A rendelet 2007. december 31. napján lép hatályba, 2008. június 30. után kizárólag a rendelet rendelkezései alapján minősített szoftvert lehet alkalmazni a gyógyszerrendeléshez.
A rendelet hatálybalépését megelőzően alkalmazott szoftverek esetében az e rendeletben meghatározott feltételeket legkésőbb 2009. július 1-jéig kell teljesíteni.
Forrás: Weborvos