Egészségügyi Minisztérium
1085 Budapest, Arany János u. 6-8.

Gógl Árpád Miniszter Úr részére

Tisztelt Miniszter Úr!

A FAKOOSZ Kongresszuson érdeklődéssel hallgattam az egészségügyről, a privatizációról elhangzott tájékoztatóját. Sajnos az általam írásban benyújtott kérdésemre, - idő hiánya miatt - nem kaptam választ. Miniszter Úr említette, hogy a foglalkozás-egészségügy finanszírozása, illetve átszervezése a közeljövőben várható. A bejelentése sok háziorvost érint, akik üzemorvostanból szakvizsgáztak. Nagyon sokan szerezték meg a háziorvosok közül a szakvizsgát, és többen komoly fejlesztésekbe fogtak, folyamatosan frissítik tudásukat.
Nagyon felháborított a Miniszter Úrnak írt egyik levél stílusa, /megjelent a MOK Magyar Orvos hivatalos lapjában 2000. áprilisi számában/ amelyet az üzemorvosok nevében a régi szakma képviselői fogalmaztak meg. A levél lénye az elkeseredés: felhígult a foglalkozás-egészségügyi szakma, - mondják - az évi 500-600 új üzemorvosi szakvizsgások kapcsán, akik - szerintük - minden elhivatottság nélkül, tisztán anyagi motivációk alapján megrohanták a szakterületet. Az új szakorvosokat gátlástalannak tartják, illetve üzemkóklereknek. Az új szakorvosokat gátlástalannak tartják, illetve üzemkóklereknek. Véleményük szerint az orvosi szempontból laikus társadalom ilyen aljas átverése a mondvacsinált szakvizsgabizonyítványokkal, emberileg, erkölcsileg, jogilag megengedhetetlen. Javasolják továbbá az 1996. január 1. után kibocsátott üzemorvosi szakvizsga-bizonyítványok felülvizsgálatát... illetve a megszerzett szakorvosi bizonyítványok megsemmisítését. Tömeges csalássorozatról van szó - írják, majd a levelet név nélkül, a nem 2-3 éve üzemorvoslást élethivatásául választottak nevében fogalmazták meg.
Véleményem szerint igazságtalan dolog csupán a szakmában eltöltött idő alapján méltatni, vagy értékelni egy orvos munkáját. Ezzel az erővel bármely szakmakezdőt dilettánsnak nevezhetünk és hozzá nem értéssel vádolhatunk.
Az egészségügyi kormányzat négylépcsős egészségügyi reformtervéről hallhatott az ország nyilvánossága. Bár a fenti levél tartalma nem érinti a reformterveket, de az orvostársadalomban kialakult, sokszor tudatosan gerjesztett, az orvosi szakterületeket lejárató rosszindulatú megjegyzések napirenden vannak. Visszatérve a levelet megfogalmazó "régi üzemorvosokra", a stílusuk, a felfogásuk nem orvosokhoz méltó. Úgy gondolom, hogy az évtizedes keserűség, tehetetlenség, elhagyatottság érzése sugallta ezeket a sorokat.
A háziorvosok közül sokan évtizedek óta dolgoztak üzem-körzeti orvosként. Véleményem szerint a sokszázezer Bt. Kft. munkahelyeket a "régi szakma" képviselői országosan nem tudnák lefedni, ezért van szükség az új szakvizsgásokra is. Tömeges csalássorozatról nem tudok, viszont jelentős anyagi és szellemi erőfeszítésekről igen a vizsgára jelentkezőket illetően, akik munkájuk mellett jártak be tanfolyamokra. A becsmérlő megjegyzéseik nem csak a friss szakvizsgásokra, hanem Dr. Ungváry György professzor Intézetére is sértő. Valamennyien, akik szakvizsgáztunk, szorongva megéltük a vizsgázás nehéz pillanatait, állíthatom, hogy nem volt sétagalopp az üzemorvostan szakvizsga megszerzése. A több napig tartó vizsgáztatás, nagy felkészülési erőpróba volt a kollegák legtöbbjének. Azzal viszont maximálisan egyetértek, hogy a foglalkozás-egészségügyi szakma becsülete megkívánja, hogy az üzemorvosi tevékenység szakmailag megalapozottan történjen Magyarországon. Nagy hiba lenne, ha a Minisztérium az "új" üzemorvosok kezéből kivenné a gazdasági lehetőséget, a befolyt vizsgálati díjakat, amelyeket zömében fejlesztésekre fordítottak a kollegák. Különben is az ÁNTSZ. 2001. december 31-ig, komoly működési előírásokat követelnek minden újdonsült üzemorvostan szakorvostól. A rendelők felszereléséről, a nővérek átképzéséről az alapellátásban is dolgozó üzemorvosoknak kell gondoskodnia. Ez nagyon sok pénzbe kerül és nem az állam költségvetését, kurtítja.
Befejezésül, megjegyzem, hogy a három évtizedes üzem-körzeti orvosi munkám beteljesülése lehetne, ha a jelenlegi körzetemet, illetve praxisomat átadhatnám a háziorvoslásból szakvizsgázó lányomnak, jómagam pedig a hátralévő időmben csak az üzemorvoslással foglalkoznék. De mi van akkor, ha az állam köti meg továbbiakban a szerződést a munkáltatókkal és a nagy erőfeszítéssel kialakított üzemorvosi rendelők fenntartása veszélybe kerülne?

Tisztelettel várom állásfoglalását az ügyben:
Dr. Móczár István
Üzem-és háziorvostan szakorvos
Maglód, 2000-05-07